6:215. § [Adásvételi szerződés](1) Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. (2) Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. (3) A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. (…)6:217. § [Hasznok szedése, teher- és kárveszélyviselés ingatlan adásvétele esetén]Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. 6:218. § [Költségek](1) Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
Földhivatali eljárási díj: 6. 600 forint (esetlegesen kétszer amennyiben az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja); 4. A vevő által fizetendő vagyonszerzési illeték. Főszabály szerint az illeték mértéke 4%. (Amennyiben egy éven belül lakóingatlant adott el, vagy fog eladni, akkor az illetéket a két lakóingatlan forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni. További esetleges illetékkedvezményekről kérje tájékoztatásunkat. [Itv. 18. § – 26. §] 5. Az eladó által fizetendő, az ingatlan értékesítéséből származó bevétel utáni személyi jövedelemadó. A bevétel számításánál számos költséget jogosult az eladó levonni, adót csak a fennmaradó összeg után kell fizetni. Ennek kiszámítása megbecsléséhez kérje irodánk segítségét. A leggyakoribb, hogy az eladni kívánt lakóháznak vagy lakásnak az eladó már több, mint öt éve tulajdonosa: ekkor a törvényi vélelem alapján az eladásból nem származik jövedelem, tehát nincs adófizetési kötelezettség sem. [Szja. 59. § – 64. §] Előfordulhat, hogy az eladói oldalon további költségek és díjak merülhetnek fel, így az ingatlan tehermentesítésének költsége, jelzálogjog törlésének földhivatali díja, ingatlanközvetítői jutalék stb.
SZ 5. 1. : "Az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy... legkésőbb az ASZ megkötésének napjától számított 16 hónap utolsó napjáig vevők részére birtokba vételre felajánlja ("Ingatlan készre jelentése") az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén: (a) az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas, melyről Eladó Vevők felé nyilatkozik. (b) Eladó az illetékes építésügyi hatóság által kiadott használatbavételi engedély birtokában van. " ASZ 5. 8. : "Eladó jogosult a birtokba adás felajánlásának napját, azaz az Ingatlan Készre jelentését egy alkalommal legfeljebb 3 hónap al későbbre halasztani, amit a felek nem tekintenek szerződésszegésnek és az eladó erre vonatkozóan semmilyen kártérités, illetve kötbér fizetésére nem kötelezhető. Amennyiben Eladó kötelezettségének az elhalasztott határidőben sem tesz eleget, úgy az elhalasztott határidő leteltétől a birtokbaadás felajánlásak napjáig minden 1 havi kesedelem eseten a netto vetelar 1%anak megfelelő összegű kötbért köteles Vevők részére fizetni.
Eladók a birtokbaadás időpontjában kötelesek igazolni Vevők felé, hogy az ingatlannal kapcsolatban díjtartozásuk, illetve közüzemi tartozásuk nincs. A közüzemi mérőórák új tulajdonos nevére történő átírása is meg kell, hogy történjen a birtokba adással egyidejűleg, hiszen ettől a naptól kezdve ő viseli az ingatlan terheit és szedi javait. KÜLFÖLDIEK TULAJDONSZERZÉSE Nem magyar állampolgárok tulajdonszerzésére speciális jogszabályok vonatkoznak – egyebek mellett nem mindegy, hogy mekkora illetéket kell fizetni, illetve az is gyakori kérdés, hogy külföldiek vásárolhatnak-e termőföldet. A következőkben a legfontosabbakra kaphat választ. TARTÁS ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS Manapság igen gyakori esetnek számít az, amikor valaki úgy dönt, hogy tartási, vagy életjáradéki szerződést köt. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a megállapodást ügyvédi segítséggel írják meg a felek. Az alábbiakban dióhéjban erről a két szerződési formáról tájékozódhat. HÁZASSÁGI KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE Természetes dolog, hogy a házasság előtt kevesen gondolnak arra, hogy mi lesz a vagyonnal válás után.
Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős. 6:153. § [A kötelezett késedelme]A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. 6:154. § [A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei](1) Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. (2) A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, haa) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni; vagyb) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
Az okirat bejegyzésre való alkalmatlansága önmagában nem dönti el az adásvételi szerződés érvényességét, illetve elsődlegesen létrejöttének kérdését, ebből adódóan az alperesek birtoklási jogosultságát sem. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás során eljárási szabályt sértő módon és megalapozatlanul vizsgálta és állapította meg, hogy az 1997-es adásvételi szerződés létre nem jött szerződésnek minősül. A Kúria hangsúlyozta: az 1/2005. (VI. 15. ) PK vélemény és a 2/2010. 28. ) PK vélemény értelmében a szerződés létre nem jöttének, illetve – a másodfokú bíróság által részletesen meg nem indokolt – "nyilvánvaló érvénytelenségének" fennállta észlelésekor a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson e körben érdemi nyilatkozataik megtételére. Miután a per során a felperes az 1997-es adásvételi szerződés érvénytelenségét nem állította, erre irányuló keresetet nem terjesztett elő, és – az egyéb peradatokra tekintettel – a felperes részéről az adásvételi szerződést aláíró személyek képviseleti jogának hiánya a perben nem volt nyilvánvalónak tekinthető, a másodfokú bíróság hivatalbóli eljárásával megsértette a keresethez és a fellebbezéshez kötöttség eljárási szabályait.
AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK MENETE A szerződéskötésnél jellemzően az alábbiakra kell számítani: 1. személyes találkozó vagy kapcsolatfelvétel – személyes adatok rendelkezésre bocsátása, részletes nyilatkozatok a felek igényeiről; 2. okiratok megszerkesztése, melyet a feleknek előzetesen minden esetben megküldünk áttekintésre. Javítások, esetleges további személyes konzultációk történnek a feltételek tisztázása érdekében. 3. okiratok aláírásának időpontjában: ügyfélazonosítás (amely jogszabályi előírás), okiratok aláírása, vételár-részlet fizetése, ügyvédi megbízási díj és a felsorolt díjak megfizetése 4. földhivatali eljárás megindítása 5. tehermentesítés – hitelfolyósítás – a vételár rendezése – bejegyzési engedély megadása (letétből kiengedése) 6. tulajdonjog bejegyző határozat. MINDIG KÉRDEZZEN! Ha olyan információt kap, amelyet nem ért, mindig kérdezzen! Fontos, hogy Ön értse és így rálátása legyen a szerződés megkötésének minden lépésére és a folyamat egészére.