• 2018. február 03. Gyulai várban tett látogatásunkat követően - kombinált belépőnkkel - utunkat az Almásy-kastélyba folytattuk. Esti fényeiben már volt szerencsénk megcsodálni az épületet, de érdemes nappal is szemügyre venni a jó állapotban megőrzött kastélyt. Az állandó kiállítások interaktív jellegűek: rengeteg kipróbálható, megfogható, meghallgatható, megszagolható, élőben megtapasztalható jelenetet tartalmaz, ezzel közvetlen betekintést engedve a kastély egykori életébe. A "Négy az egyben" belépő a kilátóra is belépést biztosít, így elsőként ezt tekintettük meg, az épület tetejére történő feljutást követően... Az Almásy-kastély látképe a toronykilátóról Toronykilátó Lelátás a Várfürdő kupolájára. A kastély a termálstranddal közvetlenül szomszédos, így belső homlokzata onnan látható. Az állandó kiállítás korabeli berendezési tárgyakat, bútorokat, ruhadarabokat és használati eszközöket is bemutat a kastély egykori életének mindennapjaiból.
1780. körül épült. Az Almássyak után a Schossberger család, majd a Hirsch család kezébe került. Az épületben 32 helyiség található. Közülük leglátványosabb a nagyterem, amelyet freskók díszítenek. A kastélyban ma rendőrmúzeum működik, amely 1996. augusztus 31-én nyílt meg, és ez volt az első hivatalos magyar rendőr múzeum. Forrás: Almássy -kastély Saját tapasztalataink A képek 2014 áprilisában készültek. A sikeres bejutás miatt érdemes figyelni a nyitvatartási időre - lásd az egyik képünkön. Megtekintések száma: 7002
Egyedülálló módon a tárlat leginkább a "láthatatlanul sürgő, szorgos hangyákra", vagyis a személyzetre fókuszál – megmutatva a látványos különbséget az urak és szolgálóik életszínvonala között. Megtudhatjuk, hogyan kell előmelegíteni az úrnő ágyát, precízen kitisztítani egy cipőt, befűteni a kályhát vagy megteríteni az asztalt egy főúri vacsorához. Érintőképernyőn bogarászhatjuk végig, hogy a kastély körül szorgoskodó emberek milyen hierarchikus rendszerben dolgoztak, mi volt a feladata a komornának, a vincellérnek, a komornyiknak, a pintérnek, a lakájnak. A személyzet mellett az épületet is megismerjük: a korhűen berendezett szobarészletek színe és mintázata arról is árulkodik, hogy hölgyek vagy urak fordultak meg gyakrabban benne. Megtudhatjuk, hogyan oldották meg a világítást és fűtést akkoriban, miként üzemelt a konyha, mennyi vízre volt szükség naponta a kényelemhez. A falak között megelevenedik a történelem: számos hőstettet és legendát hallhatunk, olvashatunk. Szó esik az egykori tulajdonos Harruckern, Wenckheim és Almásy családokról, az ide látogató királyokról, Albrecht Dürer gyulai kapcsolatairól, valamint arról a tíz aradi vértanúról is, akik az 1848-as szabadságharc leverése után Gyulán tették le a fegyvert, mielőtt a vesztőhelyre vitték őket.
De ha már látták a kastélyt, ne hagyják ki a 2015 nyarán felújított Széchenyi-mauzóleumot sem a nagycenki községi temetőben, amelynek sírkamráiban Széchenyi Istvánon kívül még 46 Széchenyi leszármazott nyugszik a család grófi ágából. Nézze meg fotókon itt! Ha pedig egy remek tematikus játszóteret keresnek, tegyék azt a Szent István király-templom mellett, ahol megtalálják majd a mérleghinta tetején egyensúlyozó Széchenyit, a fából épített Lánchidat és a Széchenyi-családfát jelképező labirintust is. A "Megint, s megint szüntelen" – Széchenyi napjai című kiállítás Széchenyi életének egy elképzelt napjába sűrítve mutatja be a gróf szerteágazó tevékenységétForrás: a tavaszi, nyári hónapokban tervezik a látogatást, akár a Széchenyi Múzeumvasútra is felülhetnek, amely május 1. és szeptember 30. között közlekedik Fertőboz–Barátság–Kastély (Nagycenk) állomások között. A pöfékelő gőzös vontatta szerelvény talán a legjobb hely arra, hogy egy kicsit visszazötyöghessük magunkat a régmúlt idők utazásainak romantikus hangulatába.