Csak a nőket tekintve az arány még magasabb, 64, 4%. (A Facebook a hírfogyasztásban is vezető szerepet játszik, erről érdemes elolvasni Szikora Tamás korábbi blogbejegyzését. ) Az összes Facebookozó 10, 1%-a számolt be arról, hogy előfordult már vele: egy bejegyzését törölte a Facebook, vagy egy időre letiltották a szolgáltatás használatáról. A különböző iskolai végzettségű szegmensek között az érettségivel igen, de diplomával nem rendelkező felnőttek körében a legalacsonyabb az érintettek aránya (5, 8%), míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a legmagasabb (14, 7%). Az érintett felhasználók egyharmada mondta azt, hogy egyáltalán nem kapott tájékoztatást az intézkedés indokáról. Azok között, akik úgy emlékeznek, hogy profiljuk letiltásának, illetve az általuk publikált tartalom törlésének okáról kaptak tájékoztatást a Facebooktól, némi többségben vannak, akik megfelelőnek tartják a kapott tájékoztatást. Az érintett felhasználók 36, 5%-a számolt be arról, hogy fellebbezett a moderálási döntésekkel szemben a Facebooknál, vagyis kérte fiókja, illetve a törölt tartalom visszaállítását.
5) Hogyan lehet új nyelvre kérni a Facebook fordítását/honosítását? Ha új nyelvre szeretnénk kérni a Facebook fordítását, akkor ezt a Translate Facebook Teamnek küldött üzenetben vagy az oldalra írt bejegyzés formájában kell jeleznünk. Forrás: Facebook 6) Eddig az angol nyelvű Facebook kb. hány százalékát sikerült magyarra fordítani? A lefordítottság folyamatosan 99% felett van, a száz százalékot viszont sosem lehet elérni, mert a tartalom folyamatosan változik, korábbi funkciók megszűnnek vagy átalakulnak, új funkciók jönnek létre, de a törekvés az, hogy szinte minden azonnal rendelkezésre álljon az összes aktív nyelven. 7) Van-e valamilyen egységes nyelvi szempontrendszer, ami alapján a fordítás/honosítás zajlik? Igen, a Translate Facebook alkalmazás webes verziójából többek között a Stíluskalauz (jelenleg 72 nyelven) és a Szószedet (jelenleg több mint 1000 kifejezéssel) is letölthető. 8) Mi okozza a legnagyobb nehézséget a magyar fordítással/honosítással kapcsolatban? Az egyik nehézség, hogy a magyarban - amely bár sok helyzetben tömörebb, mint más nyelvek - az angol nyelven megszülető kifejezések igényes visszaadásakor a fordítás általában hosszabb, mint a forrásnyelvi kifejezés.
Az pedig, hogy végül mi jelenik meg a felületen, jellemzően szavazással dől el. Fontos eszköz ezenkívül a Translate Facebook (magyarul: A Facebook lefordítása) alkalmazás (illetve a használat közbeni fordítás, l. lentebb). Itt is lehet javaslatot beküldeni, de szavazni is lehet a beküldött javaslatokra (a megfelelő fordítás kipipálásával). Arra is van lehetőség, hogy (egy zászlóval) jelentsük a rosszindulatú vagy téves fordításokat (Recent ≠ Recept): A fordításban természetesen nem mindenki vesz részt a csoport tagjai közül, és az alkalmazást sem csak a csoporttagok használják. Ha esetleg olyan hiba van, amelyet fordítással nem lehet megoldani, akkor hibajelentést kell küldeni, ami a fejlesztőkhöz kerül. A hibajelentés ugyanúgy zaljik, mint az összes többi facebookos hibabejelentés esetében. A webes felületen jobbra fent található kérdőjel ikonra kell kattintani (Probléma bejelentése / Report a Problem), és utána a terület kiválasztása után (angolul) le kell írni, hogy mi nincs lefordítva, vagy mi van rosszul véglegesítve.
Pál Csaba, az oldal alapítója úgy fogalmazott, hogy a Hundubot elsősorban az hívta életre, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban Facebookon bírálta a "mélymagyar pótfacebookot″, és arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a kormány a közösségi média magyar felhasználóit, orosz mintára, a Facebook elhagyására és az új magyar közösségi oldal használatára szeretné terelni. A korábban arról írt, hogy az oldalon elsők között bukkant fel Orbán Viktor miniszterelnök profilja, azonban az oldal indulásán egyelőre nem látszott kormányzati hátszél. A Hundubot több más bírálat is érte. Egyesek megkérdőjelezték, hogy mi szükség van egy új közösségi médiás felületre, amikor például az egykori magyar iWiW sem bizonyult életképesnek a Facebokkal szemben (azt a Telekom 2014ben, azaz évekkel ezelőtt bezárta), emellett különböző technikai hibák és leállások is előfordultak korábban, ami nem vetett jó fényt az oldalra.
Ez volt a fesztiválon a legnépesebb olyan csapat, ami egyetlen szolgáltatáson dolgozott. • 4-5 milliárd forint készpénz – volt olyan év, a széleskörűen elterjedő PayPass-kártyák előtt, hogy 4-5 milliárd forintot kellett megszámolni 26 nap alatt a munkatársaknak. • 30 perc – azoknak, akik a kereskedők informatikai problémáit oldották meg azonnal, vagyis 30 percen belül kellett a hibát megoldani. Nem elkezdeni a javítást, hanem befejezni. • Számolás, szállítás – az országban mindössze négy, a legmodernebb igényeknek is megfelelő pénzszámoló berendezés működött, a Tesco, a Magyar Posta, a legnagyobb bankoknak pénzszállítást végző biztonsági cég mellett a Metapay rendelkezett ilyennel. Nem várt kockázat így is akadt, egyszer a soproni Volt Fesztiválról a fővárosba tartó pénzszállító frontálisan ütközött hazafelé. Aztán a Mastercard is fantáziát látott a projektben, és beállt szponzornak, ami az akkor még PayPass néven futó érintésmentes bankkártyák elterjedéséhez adott egy nagy löketet. Ma már több ismert cég is dolgozik ezen a piacon, Lévai Gábor mindig is büszke volt arra, hogy ők voltak a magyar élyamatos ötletelésA cég operatív vezetői, illetve a pénzügyi befektető között a kezdetektől fogva voltak súrlódások, amelyek leginkább abból fakadtak, hogy a Morando abban bízott, hogy a különböző fejlett kártyás szolgáltatásokat mindenféle "menő" szektorban is gyorsan el lehet adni.