2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre az (1) (2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a. (6) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti fuvarokmánnyal igazolt kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz. (7) Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette. Az adó megállapítása és kezelése 9. (1) Az adóztatási feladatokat a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: lakcím), míg a nem magánszemély adóalanynak ideértve az egyéni vállalkozót is a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII.
Ezek a szabályok eltűntek, sőt a személyi jövedelemadó-törvénybe bekerült az adómentes juttatások közé az egyes számú mellékletbe egy olyan szakasz, amely kimondja, hogy a személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel szerzett kvázi bevétel adómentes, és a társasági adózásban is fenntartották azt a szakaszt, amely arról szól, hogy a cégautó vállalkozás érdekében elszámolható költségtípus. Viszont semmiféle bizonyítási igényről szóló, egyéb tétel nem szerepel ott. Tehát azt mondom, hogy akinek van egy céges autója, az nyugodtan fizesse meg a 7000 vagy 15 000 forintnyi adót, és utána korlátlanul elszámolhat költséget. Törvényes kiskapuk? - Mi a véleménye arról, hogy az utóbbi hetekben tömegesen kezdték átíratni a cégautók tulajdonosai a magánszemélyek nevére a korábbi cégautókat, hogy kibújjanak az adó alól? - Az adózók jelen pillanatban kerülik azt a tényállást, amellyel adóztathatóvá válnának. Természetesen azt gondolom, hogy nem akarnak a költségelszámolásukról lemondani, de azt nem adóköteles módon szeretnék végrehajtani.
Magyarázat a gépjárműadóról szóló törvény változásaihoz A gépjárműadó-törvény szinte kizárólag a cégautóadó szabályait illetően változik, főképp az állami tulajdonú személygépkocsik adókötelezettségében. A vállalkozásokat érintő cégautóadó-szabályozás lényegében változatlan marad. 1. Az adóalanyok köre bővül A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt (a továbbiakban: Gjt. ) módosító törvényi szabályozás új tényállásként rögzíti, hogy a magyar állam tulajdonában álló általa vásárolt, illetve törvényes öröklés útján vagy más módon megszerzett személygépkocsi után a cégautóadó alanya és fizetésre kötelezettje főszabályként az a személy vagy szervezet, aki a személygépkocsi, mint állami tulajdon felett a vagyonkezelői jogot gyakorolja. E főszabálytól eltérve a módosítás speciális szabályt iktat be arra az esetre, ha az állami tulajdonú személygépkocsira az állami tulajdon felett örökösi jogállást gyakoroló szervezet más személy/ szervezet javára használati jogot, azaz jellemzően a közúti járműnyilvántartásba bejegyezhető üzembentartói jogot alapít, ekkor ugyanis e jog jogosítottja minősül a cégautóadó alanyának és fizetésre kötelezettjének (Gjt.
kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. (1) bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. (2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. (3) Az adóztatási feladatokat az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.
17/F. §-ára is. A Gjt. §-a alapján a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, a gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. A kft. július hónapra a Gjt. 17/C. §-ának (1) bekezdése alapján nem kell cégautóadót fizetnie, azt az eladó cégnek kell fizetnie a Gjt. §-ának (5) bekezdése szerint. Az eladó társaság által megfizetett (fizetendő) gépjárműadót a vevő kft. gépjárműadó-fizetési kötelezettsége teljesítéseként nem veheti számításba. Így annak arányos összegével sem csökkentheti saját cégautóadó-fizetési kötelezettségét. Nem csökkentheti a kft. más rendszámtáblájú személygépkocsija cégautóadó-fizetési kötelezettségét sem a már eladott, értékesített személygépkocsija III., IV. negyedévre befizetett cégautóadójával sem.
A pénzügyi lízing új értelmező rendelkezésként azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi lízingbeadással összefüggő cégautóadó-alanyiság megállapítása során egyértelművé váljon, hogy háttérjogszabályul a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény definíciója szolgál (Gjt. 18. 29. és 31. pont). 57 1991. törvény a gépjárműadóról 1 Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja: 1 I. Általános rendelkezés 1. (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül a IV.