A szabadságolás az illető katona kérelmére történhetett és legalább 2-5 hétre szólt, ellátásuk (elszállásolás, élelmezés, díjazás) a munkájukat igénybe vevő személyt/vállalatot/várost terhelte. A gazdasági szabadságolások szervezési feladataival a Honvédelmi Gazdasági Tanácsot bízták meg. [38] A férfiak hadba vonulása miatti megnövekedett munkaerő-kereslet magával hozta a női munkavállalás növekedését. [39] Egyes egyesületek nők számára munkahelyeket teremtettek, így például a fővárosban a Szegénygondozó Egyesület két varróműhelyben foglalkoztatta a nőket, volt ahol még az ott dolgozók számára a gyermekfelügyeletet is megoldották. [40] A reálbérek alakulása az első világháború idején Magyarországon (%-ban)[41] Év Napszámosok Gyári munkások Tisztviselők 1913-1914. 100, 0 1915 december 63, 2 64, 2 58, 4 1916 december 49, 5 55, 8 45, 2 1917 december 50, 5 57, 7 36, 0 1918 december 46, 2 53, 4 32, 9 A kereső nők megoszlása néhány fő terület szerint, 1900-1941[42] VI. Lakásügy, lakásrendezés Állami beavatkozás történt a lakásügyekbe is.
Budapest: Genius Kiadás. 1933. ↑ Bencze 2003: Bencze László: A Piave-front. 2003. = Hadtörténelmi Levéltári Kiadványok, ↑ Csonkaréti: Csonkaréti Károly: A császári és királyi légierő. Budapest: Hajja & Fiai. 2008. ↑ Durendin: Durendin, Catherini: A román nép története. Budapest: Maecenas Kiadó. 1998. ↑ Faragó: Faragó László: Szerbia összeomlása 1915-ben. Budapest: Patria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. 1935. ↑ Farkas: Farkas Ildikó: Közellátás az I. világháborúban. História, XXX. 9. (2008) 6. arch Hozzáférés: 2013. jún. 4. ↑ Galántai: Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ↑ Gömbös: Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Budapest: Osiris Kiadó. 2004. ↑ Gönczi: Gönczi Andrea: Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején. Ungvár–Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 2007. ↑ Gyurgyák 2001: Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon: Politikai eszmetörténet. 2001. ↑ Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok: A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története.
1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Nagy jelentőségű munkája a 20. századi magyar történelmet taglaló monográfiája, amely több kiadást is megélt.