A betonozás utolsó előtti munkafolyamata a simítás. A beton felületének méretétől függően a felső réteg simítását végezhetjük egy kőműveskanállal vagy egy egyenes léccel. Nagyon fontos, hogy a beton szilárdulása után legalább 2-3 óráig nedvesen legyen tartva. Erre azért van szükség, mert csak így tudjuk biztosítani a megfelelő szilárdulási pontot, és ezzel csökkenthető a beton repedezésre való hajlama. Ma már elérhetőek erre a célra különböző takarók, illetve párolgást csökkentő fóliák. Betonozás előtti földmunkákban számíthatsz ránk. Ha ilyenre lenne szükséged, keress minket a +36707792031 telefonon vagy írj nekünk most.
Így amennyiben csak a fent leírt módon meghatározott betonmennyiséggel kalkulálunk, biztosan alultervezzük a szükséges betonmennyiséget. A térfogatváltozásnak több oka lehet, de minden esetben számolnunk kell a beton cementtartalmának, a víz/cement tényező (a beton víz és cementtartalmának hányadosa), illetve a külső környezeti hőmérséklet (pl. erős szél szárító hatása) hatásaival. A számításainkhoz képest további térfogatveszteséggel kell kalkulálnunk a betonkeverék levegőtartalom-vesztesége és az esetlegesen nem megfelelő tömörítés miatt, valamint számoljunk azzal is, hogy a betonpumpa csőrendszerében és garatában mindig marad valamennyi beton - ám ezek egyike sem a gyártó felelőssége. Amivel gyakran nem számolunk a mennyiség tervezésekor Az alábbiakban néhány olyan tipikus jelenséget sorolunk fel, melyek nyilvánvalóan betonhiányt eredményeznek: Födém betonozásánál gyakori hiba, hogy nem számolunk a jelentéktelennek tűnő résekkel a béléstestek és betongerendák között. A sok keskeny rés össztérfogata néha köbméterekre rúghat.
0-16 sóder, sóder aljzatbetonhoz és szerkezeti beton készítéséhez A 0-16-os sóder nagy tisztaságú mosott, osztályozott anyag másfél centiméternél nem tartalmaz nagyobb kavics szemeket, vastagabb, tartósabb felületek kialakításához optimális. A belőle készült szerkezeti beton nagy szilárdságú és könnyen lehúzható köszönhetően a homogén szem elosztásnak. A 0-16 sóder az egyik legnépszerűbb az aljzatbeton készítésének munkálatainál, akárcsak a nulla-nyolcas sóder könnyen kezelhető és önthető a belőle készült beton. Aljzatbeton készítéshez, ami közepesen vastag, keskenyebb zsalukövekbe, oszlop zsalukba, úsztatott vagy bármilyen födémek és betonkoszorúk kiöntéséhez, sűrűbben bevasalt betonhoz, szerkezeti beton alapanyaga. Megrendelés előtt győződjön meg arról, hogy valóban a 0-16 sóderre van szüksége. A nem megfelelő sóder választás gyengítheti a belőle készült beton szilárdságát. A 0-16 sódert billenőplatós tehergépkocsival szállítjuk ki önnek, mellyel egyszerre maximum öt köbméter 0-16 sódert tudunk eljuttatni önhöz.
Mindig járjunk utána, hogy melyik ömlesztett anyag, pontosan mire való, amihez kollégáink mellett nagy segítséget nyújthatnak kapcsolódó blogbejegyzéseink. 3. A típusokra is figyeljünk oda Ha az egyes alapanyagok tekintetében meg is vannak a szükséges alapismereteink, az altípusok kapcsán már lehetnek bizonytalanságok. Példának okáért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szemcsenagyságú sódert választunk egy lépcső betonozásához és vakoláshoz, de lényeges jól dönteni akkor is, ha murvát szeretnénk a kertbe díszítő jelleggel, ami azt jelenti, hogy az ömlesztett terméktípust felejtsük el, és inkább az osztályozott termékkategórián belül válogassunk. 4. Mindig tegyük meg a szükséges előkészületeket Mindegyik ömlesztett anyag feldolgozásához szükséges lesz megtenni a kapcsolódó előkészületeket, hiszen ez sok esetben alaposan megkönnyítheti a dolgunkat. Érdemes előre kiválasztani például a lerakás helyét, de amennyiben bejárót akarunk készíteni murvából vagy bazaltból, akkor előre el lehet készíteni hozzá az alapot, így a helyszínre érkező ömlesztett anyag rögtön a helyére kerülhet, nekünk már csak el kell egyengetni és bedöngölni.
Ha már a tüzépen érezhető, hogy a cement kemény, akkor inkább válasszunk másik forrást a betonozás mellé. Keverj, döngölj, simíts, locsolj, így zajlik a betonozás! A betonkeveréket lehet gépi vagy kézikeverővel létrehozni. Akkor érdemes a kézi megoldást választani, ha nem akarunk például egy talicskánál több mennyiséget bekeverni, ennél nagyobb mennyiségnél viszont inkább a gépi megoldást válasszuk, különben könnyen beszennyeződhet a beton. Bármelyik megoldást is választjuk, nem szabad sokáig keverni a betont, túlkeverés esetében az elemek szétválhatnak, amellyel csökkenhet a beton szilárdsága. A betonfelület méretétől és jövőbeni funkciójától függően elhelyezhető benne betonvas vagy betonháló, amellyel a beton szerkezetét lehet megerősíteni. Tömörítéskor kisebb felület esetében használhatunk döngölőfát vagy vasat, nagyobb felületen viszont már gépi erőre, vibrátorra lesz szükség. A folyamatot nem szabad abbahagyni, amíg látványosan mozog a beton, viszont – a keveréshez hasonlóan – ezt a munkafolyamatot sem kell túlzásba vinni, ha már víz jelenik meg a beton felületén, valamit rosszul csináltunk.
Egy nagyobb volumenű munka esetében a napi szinten visszaküldött kis betonmennyiségek a munka végén összeadódnak, és akár a több köbmétert is elérhetik. Mit tehetünk a mennyiség minél pontosabb meghatározása érdekében? Az alap térfogatának meghatározásánál nem elég a rajzokon szereplő névleges méretekkel kalkulálnunk, hiszen a géppel markolt 30-as alap a valóságban sosem 30 cm széles. A pontos eredmény érdekében ajánlott mind a szélességet, mind pedig a mélységet néhány méterenként mérni, és a szükséges betonmennyiséget az így kapott számokból szakaszonként kiszámolni. Aljzatbeton, térbeton vonatkozásában is jellemzően csak a zsalu négy sarkában mérik a betonlemez vastagságát, pedig ilyenkor is több ponton (nem csak a széleken, középen is) kell, hogy méréseket végezzünk, s az így kapott mérési eredmények súlyozott átlagával számoljuk ki térfogatot. Hiszen ha csak 1-2 centimétert tévedünk, az egy családi háznyi területen (100-150 m2) már 1-3 m3 mennyiségbeli eltérést jelent. A betonozás megkezdése előtt erősítsük meg a zsaluzatot, hogy ezzel minimalizáljuk a deformálódás, vetemedés esélyét.
Főként a családi házak esetében számolhatunk azzal, hogy előbb vagy utóbb valamilyen betonozási munkát kell végrehajtanunk az ingatlanunk területén. Néhány tippet szeretnénk mutatni arra, mivel garantálhatod a betonozás sikerességét, és azt, hogy a betonozott felület minél időtállóbb legyen, illetve szeretnénk néhány tévhitet eloszlatni a betonozással kapcsolatban. Minden az arányokon múlik! Keverj 1 lapát cement mellé 3 lapát sódert, majd némi víz hozzáadása után kezdheted is a betonozást. Ismerősen hangzik? Nagyon sokan még mindig ezzel az anyaghányaddal állnak a betonozáshoz, ami korán sem egy precíz számítás, sőt még a pénztárcánkat is jelentősen megterhelheti. Ezeken felül még a végeredmény is hagyhat kívánni valót maga után, mivel ezzel a módszerrel általában túl sok cement kerül a keverékbe, amely gyenge minőségű betont eredményez. Fontos tudni azonban, hogy a jó arányokkal rendelkező beton jellemzően 10-15 százaléknyi cementből, 60-75 százaléknyi homokból, illetve sóderből, és 15-20 százaléknyi vízből készül el.
Ha több vizet rakunk a keverékhez, könnyebben lehet vele dolgozni, viszont bedolgozás után a fölösleges víz a felszínre kerül, vagy úgynevezett cementpépet eredményez, ami szintén gyengébb kötést hozhat létre. Mindig mérj tömegarányosan! Házi körülmények között könnyedén ki tudjuk számítani a kellő mennyiséget a betonozás során, egy házi mérleg és egy 10 literes vödör segítségével. Az 1 liter vízhez tartozó magasságot töltsük meg cementtel, ezt a mennyiséget mérleggel mérjünk meg úgy, hogy kivonjuk a vödör súlyát. Ez lesz a későbbiekben a kiindulási alap a betonkeverék elkészítéséhez. Az erős és masszív beton receptje a következő: 1 rész cementhez vegyél 6 rész sódert, és ehhez adj hoz 0, 6 rész vizet. A könnyebb munkavégzés érdekében érdemes az arányokat (1 és 6 és 0, 6) a vödör oldalán megjelölni. Fontos szem előtt tartani, hogyha a sóder nedves, kevesebb vízre lesz szükség. Körültekintően kell eljárni a cement esetében is, ugyanis ez az anyag a páratartalom miatt már a levegővel való érintkezéssel is keményedik, ami csökkenti a kötőerejét.
2009áprilisÉpítés, felújítás 2009-05-29 15:38:45 | Nem csak magánépítkezések esetében, de jelentős ipari beruházásoknál is kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat. Betonszükségletünk pontos felmérése A transzportbeton értékesítésének alapját a friss, nem megszilárdult betonkeverék - köbméterben (m3) kifejezett - mennyisége képezi. Az egységnyi térfogatú beton súlya - a recepturánként változó összetételnek köszönhetően - jelentősen eltérhet. A szükséges betonmennyiség kiszámításához a betonozandó felület - út, járda, aljzat, födém stb. - méreteit (hosszúság, szélesség, magasság/mélység) kell alapul vennünk, s e három tényező szorzata adja majd a betonozás névleges betonigényét. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a megszilárdult beton térfogata - minőségtől és szilárdságtól függően változó mértékben, de - mindig kisebb, mint friss állapotban.