Komárom Esztergom Megye Székhelye: Komárom Esztergom Megyei Közgyűlés
A kilencvenes évek második felében több helyen jöttek létre a szociáldemokrata párt helyi csoportjai. A tatai szénmedence megnyitását követő hónapokban már sztrájkoltak a bányászok. Jelentős volt az 1903-as Sárisáp-Annavölgyi, az 1907-es és 1912-es tatabányai bányászsztrájk. Az első világháború éveiben először 1917 május elsejét ünnepelték meg a megyében, de 1917-ben és 1918-ban már jelentős bányászsztrájkok voltak Tatabányán. Az őszirózsás forradalom hatására a megyében mindenütt létrejöttek a nemzeti tanácsok. 1918 decemberében a cseh csapatok megszállták Komáromot, 1919 januárjában Esztergom vármegye párkányi járását. 1919. március 22-én érkezett meg a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának híre, Esztergomban és Komárom-Újvárosban jöttek létre a megyei direktóriumok, ez utóbbi később Tatára költözött. Dorogon és Tatabányán a munkástanácsok a széntermelés fenttartásán fáradoztak, folyt a Vörös Hadsereg szervezése. Megtörtént az ipari üzemek állami kezelésbe vétele, a nagybirtokon szövetkezetek jöttek létre, államosították az egyházi iskolákat.
Komárom-Esztergom megye
A Bizáncban nevelkedett III. Béla alatt épült újjá a Szent-Adalbert székesegyház, a királyi palota, a ma is látható várkápolna. III. Béla halála után nó'tt az esztergomi érsekek hatalma, befolyása, Imre király elrendelte, hogy az érsek tizedet kapjon minden királyi jövedelemből, sőt 1202-ben megígérte az épülő királyi vár átadását is. A XIII. század elején már falvak tucatjainak okleveles említésével találkozunk, a hatalmas királyi és érseki erdők ellenére ez a környék az egyik legsűrűbben lakott terület. Az 1241-es tatár támadás elpusztította megyénk területét, az esztergomi királyi város is áldozatul esett 1242-ben a tatárok támadásának, az ország kevés kővára között azonban az esztergomi megvédte magát. IV. Béla király a jobban védhető budai várhegyen építette fel új várát, az esztergomi Várhegy az érsekek kezébe került, a tatárok elől a várhegyre telepített esztergomi polgárok 1256-ban költöztek vissza a szabad királyi városba. A XIII. század végén már a megye esztergomi részében a legtöbb birtok az esztergomi érsek és a káptalan kezén volt, a megye nyugati felében a Csákok hatalma növekedett, Tata is a kezükön volt.
- Komárom esztergom megye székhelye 12
- Komárom-Esztergom megye és elődei 2. - amikor Kisbér is város lett - Kisbérmost
- Passzív dohányzás terhesség alatt minta
Komárom esztergom megyei kormányhivatal
