Rajtuk kívül még négy további ezüstérmet nyertek versenyzőink: Kubinyi Frigyes, Frigyes Dezső, Harangi Imre 17, és Varga István szerezte ezeket a medáliákat. A sportág vezetése a lehető legjobb olimpiai szereplés érdekében igen sok nemzetek közötti válogatott mérkőzést szervezett ismét, de egyéni nemzetközi viadalokon is elindította a versenyzőket a minél több tapasztalat reményében. A szűkös erőforrásokat igyekeztek optimálisan kihasználni, de Magyarországon ekkor az ökölvívásért felelős intézők nem mindig a versenyzők érdekeit nézték. Az olimpiai felkészülés a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán történt ekkoriban rendszerint. Hat öklözőnk vehetett részt a berlini ötkarikás játékokon, ahol a könnyűsúlyú Harangi Imre olimpiai bajnoki címet 18 szerzett, míg Frigyes Dezső és Nagy Ferenc bronzérmet vehetett át teljesítményéért. Az 1937-es év legnagyobb eseménye milánói Európa bajnokság 19 volt, amelyen 16 ország 85 ökölvívója vett részt. A magyar válogatott tagjai csak két héttel az Európa bajnokság előtt edzettek közösen együtt, míg csupán két nappal a verseny megkezdése előtt utaztak el az olasz városba fapados vonattal.
Szobrot állítottak és teret neveztek el Papp Lászlóról Augusztus 19-én rendezett ünnepség óta a Kassák Lajos utca – Huba utca sarkán lévő tér ezentúl Papp László háromszoros olimpiai bajnok, a XIII. kerület díszpolgára nevét viseli. Tovább olvasom Harcsa Zoltán technikai K. O. -val kapott ki a világbajnoktól Harcsa Zoltán búcsúzott a riói olimpián: a 75 kilogrammos súlycsoportban bokszoló magyar technikai K. -val kapott ki az első kiemelt Arlen Lópeztől. Tovább olvasom Amatőrből profi? Avagy Harcsa Zoltán nem tart senkitől? A profik irányába tereli a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) a sportágat, gondolván, hogy így akciódúsabb, izgalmasabb mérkőzéseket láthat a közönség. A londoni olimpiai ötödik Harcsa Zoltán eleinte tartott az "új világgal" járó stílusváltástól, az esetleges sérülésveszélytől, ám ifjabb Balzsay Károly segítségével - úgy érzi - felnőtt a feladathoz. Erre szükség is lesz, hiszen pénteken a jelenlegi világbajnok, világranglistavezető és 2015-ben Pán-Amerikai Játékok-győztes kubai Arlen López ellen lép ringbe Rióban.
Tovább olvasom Az ökölvívók a törökországi Samsunban mérkőznek az olimpiai kvótákért Az ökölvívók a jövő hét végén a törökországi Samsunban kezdik meg olimpiai kvalifikációs menetelésüket. A szombati MÖSZ-közgyűlést követően az elnökség ülést tartott, amelyen elfogadták a szakmai előterjesztést a hétvégén kezdődő olimpiai kvalifikációs tornán szereplő magyar csapatról. Tovább olvasom Kilencven éves lenne Papp László Születésének 90. évfordulója alkalmából családtagok, tisztelők, sportolók és sportvezetők közösen emlékeztek március 25-én a róla elnevezett Arénában a háromszoros olimpiai bajnok Papp Lászlóra. Az emlékműnél Riskó Géza, a MOB Média Bizottságának elnöke mondott beszédet. Az ünnepségen két olimpiai bajnok: Gedó György és Kovács István is részt vett. Tovább olvasom 105 éves lenne Énekes István ökölvívó olimpiai bajnokunk Százöt évvel ezelőtt született a Los Angeles-i olimpia légsúlyú bajnoka, Énekes István. A magyar ökölvívás második ötkarikás legjobbjának nevét emlékverseny őrzi.
Az első fordulóban vereséget szenvedett a nagyhírű Torma II-től, aki korábban magyar színekben 25 öklözött, de a párizsi békeszerződés újra a határokon kívülre kényszerítette. Egy aranyérem ismét dukál Magyarországnak, ezt Bogács László gyűjti be harmatsúlyban, míg Bednai József, és Fehér Lajos bronzérmet vehetett át teljesítménye jutalmául. A csehszlovák színekben induló magyar Papp Lacit Verő Torma II jutalma szintén egy bronzérem lett. Magyarországon közben döntő politikai változások zajlottak le, a demokráciát folyamatosan - Rákosi szalámi-taktikája 26 következtében - felváltotta a szovjet típusú kommunista egypártrendszer, amely teljesen leutánozta minden külsőségében a sztálini Szovjetuniót. Megkezdődött a nélkülözések 27, és az üldöztetések 28 időszaka, mindamellett a sportot felkarolta ez a rendszer, mert a legfőbb ideológiai ellenfelet, a kapitalista Egyesült Államokat és Nyugat-Európát a sportversenyeken is le akarta győzni a szocializmus felsőbbrendűségét hirdetve. Az 1948-as londoni olimpiára erős magyar csapat utazott ki, és ennek meg is lett azt eredménye, Papp László 29 és Csík Tibor egyaránt aranyérmet szerzett.
1909-ben korszerű edzőterem létesült a Műegyetemen, amely nagyban hozzájárult a sportág fejlődéséhez, és lehetővé tette, hogy hazánk sikeresen lépjen ki a nemzetközi porondra. 1910. december 2-án először rendeztek Magyarországon súlycsoportokra osztott versenyt, míg 1911 5 -ben Bing Ede János megírta az első magyar nyelvű ökölvívó szakkönyvet 6, ezzel lerakva hazánk hírnevét a sportágban. 1912. február 11-én a Műegyetem aulájában megrendezték az első nemzetközi egyéni versenyt. Az első világború kitörése egy éppen fellendülőben lévő sportot törhetett volna ketté, de ez szerencsére nem sikerült. A nagy háború óriási károkat okozott minden hadviselő országnak, így Magyarországnak is, elsősorban emberanyagban, másodsorban visszavetett minden tevékenységet, legyen az gazdasági, kulturális, vagy éppen sport, hosszú-hosszú évekre. Az első világháborút követően lassan megújult a bokszélet, 1920 tavaszán megalakult a Magyar Birkózók Szövetsége, ezen belül augusztus 8-án létrejött a bokszoló-szakosztály, amelynek elnöke Dr. Tatics Péter, főtitkára Dr. Rendek Károly lett.
Ekkor alkotott újat James Figg angol vívómester - az elsõ elismert angol bajnok - aki 1719-ben megnyílt iskolájában az ökölvívást vívóelemekre építve kezdte el oktatni. Ezzel megteremtette az iskolázott ökölvívás alapjait. Tanítványai közül kerül ki az a Jack Broughton, aki 1743-ban megalkotja az újkor első szabályait.
A sportág magyarországi történetéről sokáig nincs semmiféle feljegyzés ezután, bár figyelemre méltó Jókai Mór azon gondolata, hogy "a legjobb szövetségünk a saját öklünk". Ez igazolja, hogy az ökölvívásnak a reformkor utáni időkben is megvolt a becsülete, csak nem maradt forrás a korból, amely ezt száz százalékosan igazolná. 1875-ben megalapította gróf Esterházy Miksa az első olyan szervezetet, amely a Magyar Athletikai Club (MAC) 3 néven működött, és keretén belül gyakorolták az ökölvívást is. Immáron megvoltak a szervezeti keretek is a sportág magyarországi művelésére, bár bizonyosan még nagyon mostoha feltételek lehettek a kiegyezés után nyolc évvel hazánkban a sport terén. 1875. május 6-án már egy súlycsoportban versenyt is rendezett a MAC, amelyen Fittler Kamill győzött. 1878-ban a MAC komoly lépésre szánta el magát, Halász Zsiga vívó-, és tornatanárt küldte Angliába, hogy ökölvívó-edzői tapasztalatokat szerezzen. Halász Zsiga Mullins és Donnelly 4 mestertől tanulta meg az önvédelem művészetét, de itthon az érdeklődés hiánya miatt nem tudta kamatoztatni tudását, pedig minden bizonnyal bárkit legyőzött volna.
Harmatsúlyban Csík Tibor szerezte meg az aranyérmet, és lett olimpiai bajnok Papp Lászlóval karöltve, de a későbbiekben sajnos teljesen eltűnt. A következő évben Oslóban 33 került sor a kontinensviadalra, és reményeink nem maradtak oszlóban. Papp László és a nehézsúlyú Bene III. László aranyérme jelezte, hogy Magyarország Európa nagyhatalmai közé tartozik. Papp, miután az elődöntőben legyőzte régi ismerősét, az olasz Fontánát, az oslói döntőben 25 ezer néző előtt a svéd ellen verekedett, és nagy fölénnyel nyerte meg első kontinensbajnoki címét. Az 1950-es évek elejének egyre inkább szélsőségesedő viszonyai 34 nem tettek jót az ökölvívásnak, a versenyzők fejlődésének. A csapatbajnokságokat nem egyesületi, hanem szakszervezeti alapon írták ki. Az 1951-es milánói kontinensbajnokságon már második Európa bajnoki aranyát nyerte Papp László. Itt már tíz súlycsoportban zajlottak a küzdelmek, ezúttal az új nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Sem az olasz Dal Piaz, sem a jugoszláv Kenig, sem az angol Lay 35 nem tudta megállítani.