De talán a legalapvetőbb módosítás, hogy a munkáltatók kétféle könyvet állítanak ki: a kéket a magyarországi és az uniós tagállamok valamelyikéből származó kenyérkeresők számára, a zöldet pedig más külföldiek használhatják; ez utóbbit kizárólag mezőgazdasági idénymunka esetén. Alapszabály, hogy egy évben legfeljebb 200 napot dolgozhat AM könyvvel az a személy, akinek a nevére kiállították a dokumentumot. A munkáltató ugyanazzal a foglalkoztatottal legfeljebb folyamatosan öt, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig dolgozhat alkalmi munkavállalói könyvvel. A munkavégzést különböző színű oldalakon regisztrálják: a fehéreken azok az adatok szerepelnek, amelyek nem mezőgazdasági munkára, illetve nem magánszemély és kiemelt közhasznú szervezet számára elvégzett feladatra vonatkoznak. A munkavállaló - az e körbe sorolható munkáltatónál - egy naptári évben legfeljebb 90 napig, több társaságnál legfeljebb összesen 120 napig létesíthet munkaviszonyt. A halványkék oldalakon tüntetik fel a magánszemélyek és a kiemelten közhasznú szervezetek alkalmazottainak alkalmi munkáját.
A zöld színű lapok arról tanúskodnak, hogy mezőgazdasági munkát végzett az illető. Ez esetben más szabályok érvényesek, hiszen a mezőgazdasági tevékenységet végző munkáltató ugyanazzal a foglalkoztatottal folyamatosan legfeljebb öt napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig dolgozhat, ha a tevékenységet alkalmi munkaként kívánja elismertetni. Érdemes azonban tudni, hogy - nyilvánvalóan a munka idényjellege miatt - a havi 15 napos foglalkoztatási korlátozás ez esetben nem érvényes. Kiszámítható viszonyok Az eddigi tapasztalatok szerint az újítás elsősorban a mezőgazdaságban váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legtöbb könyvet Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állították ki - tudtuk meg a Foglalkoztatási Hivataltól. Tavaly összesen 268 ezer AM könyvet váltottak ki, s ezek közül 112 ezret az utolsó öt hónapban. E konstrukció az egyik legszimpatikusabb munkaügyi lépése volt a kormánynak - értékelte Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: különösen a munkaügyi problémákkal nehezen küszködő megyékben, mindenekelőtt a keleti országrészben és Észak-Magyarországon volt égető szükség az alkalmi munkát végzők jogviszonyának rendezésére.
Az sem meglepő, hogy kiváltképp a mezőgazdaságban jelent előrelépést az AM könyv, hiszen e térségekben nemcsak a kevés munkalehetőség nehezíti az állástalanok helyzetét, hanem a határon túlról érkező konkurencia is. A főként Romániából, illetve Szlovákiából jelentkező olcsó munkaerő gyakorta rontja a kelet-magyarországiak foglalkoztatási esélyeit, számukra tehát mindenképpen fontos, hogy kiszámíthatóbb módon foglalkoztassák őket. Persze tagadhatatlan, hogy ez csupán részben jelent számukra biztonságot, s nem ér fel azzal, mintha folyamatos munkaviszonyuk lenne. S el kell ismerni azt is, hogy az AM könyvvel bejelentettek számának többszöröse tevékenykedik időről időre néhány napot vagy hetet az agráriumban. Természetesen a költségvetés számára is fontos az alkalmi munkavállalók bejelentése, hiszen a közterhek befizetése bevételt jelent a büdzsének - tette hozzá a szakszervezeti elnök. Munkajogi háttér Az AM könyv természetesen nem oldhatja meg teljeskörűen sem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak problémáját, sem a feketemunkát - hívta fel a figyelmet Borsik János.
Nélkülözhetetlen ez azért is, mert a kisebb cégek gyakorta kényszerülnek alkalmi foglalkoztatásra. Jellemzően akkor van szükség külső segítségre, amikor beköszönt a szezonális munka időszaka. Az alacsony költségvetésből gazdálkodó kis cégek igyekeznek racionalizálni a munkavégzést, s minél kevesebb létszámmal működnek. Ezért a "csúcs" idején - gyakorta - alkalmi munkavállalókkal pótolják a hiányzó szakembereket - magyarázta Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Ez egyébként nem csupán a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék miatt kedvező a dolgozónak, hanem azért is, mert munkahelyi baleset esetére is biztosított. A munkaadók számára pedig azért is előnyös e forma, mert a kiszámíthatatlan munkaintenzitás miatt bizonyos ágazatokban és bizonyos cégeknél előfordulhat, hogy nincs szükség a korábbival azonos számú dolgozóra, s ez esetben - a hagyományos foglalkoztatási körülmények között - jelentős összegeket kell fizetni az elbocsátott dolgozóknak. Az alkalmi munkavállalás legalizálásával azonban ettől mentesülnek.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14. ) vegye figyelembe! A munkaadók és a munkavállalók egyaránt kedvezőnek tartják az alkalmi munkavállalói (AM) könyv újításait. Értékelésük szerint a változások révén bővíthető a legális foglalkoztatás, bár e konstrukció önmagában nem elégséges a feketemunka kifehérítéséhez. Véleményük szerint e technika a jövőben finomításokra vár, illetve további foglalkoztatásbővítő és a szürkegazdaság visszaszorítását szolgáló intézkedésekre van szükség. Az irány jó, az áttöréshez azonban nem elegendő - nagyjából így értékelhetők az alkalmi munkavállalói könyv eddigi tapasztalatai. Bár egyre többen élnek a lehetőséggel - s a szakemberek optimisták e technika jövőjét illetően -, azonban az AM könyv alkalmazása még nem terjedt el a kívánt mértékben. Kék és zöld könyv A tavaly augusztusi változtatások nagyban módosították az alkalmi munkavállalást. A korrekciók nyomán az állástalanokat foglalkoztató magánszemély a közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja a személyi jövedelemadójából.
Arra kell törekedni, hogy mind többen és minél biztosabb körülmények kötött vállalhassanak munkát, s részesedjenek az alkalmazottaknak járó juttatásokban is. Ehhez azonban az AM könyv - ha nem is elhanyagolható, de - csupán egyetlen lépés. Változásra ezután is szükség van, s ha nem módosítanak a szabályozás mikéntjén, akkor csupán mérséklődik, de nem szűnik meg a kiszolgáltatottság - hangsúlyozta az elnök. Borsik János úgy véli, meg kellene emelni az alkalmi munkavállalói könyv társadalombiztosítási összegeit, illetve stabilabb munkajogi hátteret kellene teremteni mellé. Összességében tehát e konstrukció feltételeit minél inkább közelíteni kellene a hagyományos napi 8 órás, határozatlan idejű foglalkoztatotti viszonyhoz. Mindezzel együtt örömteli, hogy az emberek mindinkább szeretnék hivatalossá tenni és elismertetni, hogy - ha csak néhány napot is, de - kenyérkereső foglalkozáshoz jutottak. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy e forma mindinkább megfeleljen a dolgozók igényeinek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége - közelmúltbeli fórumán - éppen ennek érdekében igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika nem csupán egyetlen tárca ügye, hanem összkormányzati gondolkodást és cselekvést igényel.
Az IPOSZ elnöke szerint nem lenne jó irány, ha az AM könyv sikere láttán azon törnék a fejüket a jogalkotók, hogy a munkaadó által fizetendő teher emelkedjék vagy változzon az időkorlát. Szűcs György szerint az újítás népszerűsége azt igazolja, hogy a kisvállalkozások be akarják tartani a törvényt, s legálisan szeretnék elvégeztetni a feladatokat. A vállalkozási díjaik azonban nem olyan magasak, hogy alkalmazottaiknak ki tudják fizetni az egyre magasabb minimálbért, ezért más megoldást keresnek. Az AM könyv igénylése Az alkalmi munkavállalói könyvet a megyei, illetve a fővárosi munkaügyi központoknál igényelhetik az érintettek. A kék vagy zöld színű könyvben rögzítik az illető személyes adatait: a nevén kívül a születési helyét és idejét, az anyja nevét és a taj-számát. E jogintézmény lényege, hogy - ha a munkáltató az adott naphoz tartozó rovatokat kitölti, s a felek aláírásával rögzíti a munka megkezdésének tényét - a foglalkoztató és a könyv tulajdonosa között egy napra szóló munkaszerződés jön létre.
Ezt sokan nem vállalják, hanem inkább kiváltják az AM könyvet. Viszont akad olyan is, aki maga kéri, hogy a könyvbe ne vezessék be a foglalkoztatás tényét. Ha ugyanis ezt feltüntetik, akkor az illető elesik bizonyos szociális támogatástól. Szabó József felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az esetek nem jellemzőek, de előfordulnak. A bizonyítás persze rendkívül nehéz, gyakorta nem is lehetséges. Az AM könyvvel esetenként a munkaadók is visszaélnek; "elfelejtik" kitölteni a munkavégzés kezdetének dátumát. Bár rendesen vezetik a könyvet, feltüntetik a munkavégzés tényét és beírják a tudnivalókat, azonban az első munkával töltött nap rubrikája üresen marad. Ezt a mulasztást csak akkor pótolják, amikor a társaságot felkeresik az ellenőrök - magyarázta az igazgató, hozzátéve: holott ezt a boxot a munkavégzés megkezdése előtt kellene kitölteni, hogy később ne lehessen változtatni az első munkanap tényén. Mindezek ellenére mégis hasznos az AM könyv, hiszen hozzájárul a jogszerű foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséhez - szögezte le az igazgató.
Használóinak azonban bőven van mit tanulniuk. Sok dolgozó nincs tisztában azzal, hogy ha e dokumentumban feltünteti a munkavégzés helyét és idejét, akkor az így ledolgozott napok összeadódnak, s a munkával töltött idő éppúgy beleszámít a munkanélküli-ellátás időkeretébe, mintha azt ugyanazon a munkahelyen dolgozta volna le. Vagyis az alkalmi munkavállaló is jogszerző időt szerez a további ellátásra. Munkaadói "trükközés" Kivétel ez alól a munkaadói "trükközés" másik változata, nevezetesen: a foglalkoztató az előírásoknak megfelelően beírja a munkavégzés tényét - felkészülve az esetleges ellenőrzésre -, ám azt a feladat elvégzését követően sztornózza, mintha meg sem történt volna. Ez esetben nem számít jogszerző időnek az így eltöltött néhány nap. Az AM könyvet a kereskedelemben, a vendéglátásban, az építőiparban, illetve általában a szolgáltatói szektorban is sokan váltják ki. A 2005-ös adatok szerint átlagosan 8-10 napot regisztráltak egy-egy foglalkoztatott könyvében. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kezdettől fogva szorgalmazta, hogy az alkalmi munkavállalás szabályozásánál vegyék figyelembe a kis- és közepes vállalkozások érdekeit is.