Kevés híján hetven éve használnak motorkerékpárt a magyar rendőrök szolgálati feladataik ellátáshoz. Ennyi év során sok típus megfordult a hivatalos ülepek alatt, és a régi újságokból, feljegyzésekből az is kiderül, hogy nem csak a mai fejvadászok elégedetlenek a "technikával". A történet 1926. július 29-én kezdődött. Budapesten, a Mosonyi utcai rendőrlaktanyából oldalkocsis motorkerékpár kanyarodott ki, a két rendőrből álló "legénysége" megkezdte "a székesfőváros gépjárműforgalmi rendjének és fegyelmének biztosítását". Két hónappal később közlekedési osztály alakult, és a hivatalos adatok szerint a rendőrség szervezetén belül 1928-ban már 5 motorkerékpárból álló külön osztag működött. Mindegyik járműhöz 1-1 vezető és 1-1 intézkedő rendőr tartozott. Motorkerékpárjaik amerikai gyártmányú Indian Scout és Prince modellek, előbbi 600-as, V-kéthengeres, utóbbi 350-es egyhengeres motorral. A harmincas évek elején a csendőrség és a rendőrség egyaránt használt Méray, tehát magyar gyártmányú motorkerékpárokat, V-kéthengeres, 1000 cm3-es, illetve 350 cm3-es egyhengeres motorral.
1-3. sám' pumaketrec 'kellemetlen testsagú ember' sínbohóc 'vasutas' kádárkolbás 'gumibot' bikasálló 'BRFK köponti sállója'. b., Mellérendelők: tip-top 'nagon jó, kiváló' tili-toli 'helsínelésnél hasnálatos kerekes távolságmérő' dsibi-dsubi 'önvédelmi foglalkoás' usitasi 'élelmisercsomag. B., Servetlen össetételek: miabánat 'motorral véget figura a karusselben' sakadjmegveető 'sakasveető'. 2., Sóképés. A szóalkotásnak ez a módja abban áll, hogy egy szót egy önmagában jelentéstelen járulékelemmel - képzővel - toldunk meg, hogy így új, de az alapszó értelmezésével meghatározott kapcsolatban álló képzetet, fogalmat, egyáltalában jelentéstartalmat idézzünk (PAPP: MNyj. 9:15). Mivel a csoportnyelveknek nincs önálló nyelvtani rendszere, ezáltal külön, speciális, más területen nem használatos képzőse sincs. A szóképzés is gazdag példákban, tehát a rendőrszleng kedveli a játszi szóképzést. A szlengben történő szóképzést a nyelvészeti szakirodalomban "játszi szóképzés" néven tartja számon (LACZKÓ GÉZA, A játszi szóképzés.
Alatta találjuk a rendőri köznyelvet, amely a hivatalos érintkezés nyelve. Az alsó szinten található a rendőri zsargon, a kötetlen, laza szakmai társalgás nyelve, a rendőrök egymás közötti beszéde. A rendőrök sajátos nyelvét a csoportnyelvek közé sorolhatjuk. A rendőrségnek is mint minden szakmának, foglalkozási ágnak megvan a saját ismeretanyaga, ami a kívülálló számára ismeretlen. A rendőrségre ez különösen is jellemző, hiszen egy zárt világ. Ez a zártság feltételez bizonyos fokú titkosságot. Szókincsük a be nem avatott ember számára jórészt érthetetlen. Nyelvtanilag a köznyelvtől nem tér el, tehát önálló nyelvtani rendszere nincs. Ezáltal nem is tekinthető külön nyelvnek. Elsősorban szó- és kifejezéskészletével különül el a köznyelvtől. A köznyelvi szavakat új jelentésekkel ruházzák fel, megújítják. Ezekre az újszerű alkotásaikkal szinesítik a nyelvet. A szavaik keletkezésének okai közé sorolhatjuk az elkülönülésre való törekvésüket. Tudatukban vannak másságuknak, a társadalom többi tagjától való különbözőségüknek.