2020. július 9. Egységes társadalombiztosítási járulék bevezetése 2020. július 1-jétől egységes 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulék lépett a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8, 5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék helyébe. A 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett megmarad a 10 százalékos nyugdíjjárulék, amelyet meghatározott ellátások után kell fizetni annak érdekében, hogy a nyugellátások megállapítása során ezen ellátások folyósításának időtartama szolgálati időként figyelembe vehető legyen. Ilyen pl. a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), az ápolási díj (ÁP). Nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett továbbá a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, valamint az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék.
A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben számos munkáltatónál előfordul, hogy a munkavállaló úgy megy fizetés nélküli szabadságra, hogy az ennek következtében fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató átvállalja a munkavállalótól. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt – néhány kivétellel – szünetel a munkavállaló biztosítása. A biztosítás szünetelésének időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások, feltéve, hogy a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásokra egyéb jogcímen sem jogosult. Ahhoz, hogy a munkavállaló a biztosítás szünetelésének időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7. 710 forint, illetve naponta 257 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap benyújtásával.
Jogforrási háttere jelenleg a 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról (új Tbj. ), amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt váltotta fel. Az új Tbj. előírásai szerint a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével: 18, 5 százalék. 2019. január 1-jétől került összevonásra a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből különálló törvény született: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv. ). A jogszabály eredetileg 18, 5 százalékos adókulcsot tartalmazott, melynek mértéke több lépcsőben 2020. július 1-jére 15, 5 százalékra, 2022. január elsejétől pedig 13 százalékra csökkent.
Ha biztosítási jogviszony fennállása miatt vitatott a járulékfizetési kötelezettség előírása, akkor az egyeztetési eljárást a NAV folytatja le. Fontos rendelkezés, hogy az egyeztetési eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás, így ez alapján a TAJ érvénytelenítésére sem kerülhet sor. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni. A cikk szerzője: Szatmári László, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója Szerezze meg összes szükséges kreditpontját otthona kényelmében! Színes távoktatási kínálatunkban a szerző szakmai anyagát is megtalálja >>>
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején fizetés nélküli szabadságra kényszerülő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásának biztosítása érdekében a munkáltatók kötelezettségeként írja elő 2020. május 1-től a 7 710 Ft/hó (napi 257 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. A rendelet értelmében a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A jogosultság biztosítása érdekében 2020. május 1-jétől a munkáltató - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. A NAV a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.