A tudatosságon és az önkontrollon sok múlik, hogy melyik irányban hat ránk a félelem, de az első lépés, hogy egyáltalán felismerjük (akár a testi reakcióink, érzeteink alapján is), hogy éppen félünk. Félj bátran Open Books, 2021, 373 oldal Nem szabad megijedni a félelemtől, teljesen normális, és evolúciósan nem véletlen, hogy nem tűnt el ez az érzés az emberből. A Cannon-féle vészreakció során több mint 30 féle hormon kiválasztódik, így több vér pumpálódik az izmokhoz, hogy nagyobb erőkifejtésre legyünk képesek. Nő az agy glükózfelhasználása, hogy éberebbek legyünk, jobban tudjunk fókuszálni a megoldandó problémára. Afganisztánban szolgáló katonák meséltek neki arról, hogy a félelem számukra szinte munkaeszköz, mert az a "csőlátás", amit létrehoz, csak az adott helyzet megoldására engedi koncentrálni őket. Ugyanez lép működésbe a hétköznapi vis maior helyzetekben, és segít jól reagálni. Al Ghaoui Hesna szerint fontos, hogy már gyerekkorban megtanuljuk, hogy nem vagyunk egyek az érzéseinkkel és a szorongató gondolatokkal sem - erről szól a Holli, a hős és a Soha ne add fel című könyve.
1. szakasz: alarm reakció Ekkor a szervezet felkészül a harcra, vagy, ha az nem lehetséges, a menekülésre (fight or flight). A stresszválasz során a következő változások zajlanak a szervezetben (Cannon féle vészreakció): felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő emelkedik a vércukorszint a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül Ezek a reakciók kísértetiesen emlékeztetnek a pánikrohamra, és nem véletlenül. A pánikreakció a szervezet hibásan kiváltódott reakciója egy olyan stresszhelyzetre, amelyet nem így kellene megoldani. Viszont az evolúciónak nem volt arra ideje, hogy a jelenkori stresszfaktorokkal szemben a megfelelő reakciót mutassa, így egy hibás reakció keletkezik. 2. szakasz: alkalmazkodás, ellenállás Amennyiben folytatódik a stresszhatás, és elhúzódik, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni.
szociális fóbiában nyilvánul meg, s ezért a csoport-pszichoterápia vagy személyiségfejlesztő tréning jó gyakorló terepe lehet a nyilvános szerepléssel járó túlzott feszültség vagy szorongás leküzdésének. 12. Önnek van valami speciális stresszoldó technikája? Speciális stresszoldó technikám nincs, de a stresszkezelésben is érvényes, hogy az mindig az egyénhez igazodva, a helyzetet elemezve, szorongásoldó, a vegetatív idegrendszert stabilizáló, harmonizáló módszereket alkalmazok, mint a relaxáció (autogén tréning) elsajátítása, támogató, segítő mentálhigiénés esetvezetés, életvezetési tanácsadás, valamint egyéni pszichoterápia. 13. Lehet hallani bizonyos feszültségoldó készítmények alkalmazhatóságáról. Ezekhez hozzá lehet szokni? Vannak-e természetes feszültségoldók? (pl: gyógynövények stb. ) Két gyógyszercsoportot kell ezzel kapcsolatosan megemlíteni. Az egyik a diazepam származékok, vagyis a nyugtatók, altatók csoportja, amelyek fokozott igénybevétel esetén, rövid időn belül csökkentik a feszültséget, de rendszeres, nagy adagokban történő alkalmazás esetén hozzászokást eredményezhetnek.