Célszerû, hogy a méréseket megfelelõ eszközökkel rendelkezõ gyakorlott szakemberek végezzék, mert így biztosítható a megfelelõ pontosság. Adatfeldolgozás, mérések értékelése Az adattárakból gyûjtött, üzemeltetõtõl átvett, terepen mért adatokat, információkat olyan formába kell hozni, hogy azok teljes mértékben megalapozzák és kiszolgálják a számításokat. A vízföldtani naplókat és egyéb fúrási információkat úgy kell áttekinteni és értékelni, hogy abból kialakítható legyen a területre vonatkozó földtani kép, elkészíthetõ legyen a földtani modell. A korábbi mérési adatokat, adatsorokat táblázatosan és grafikusan fel kell dolgozni, és ki kell szûrni a hibás adatokat. A fúrási rétegsorok és a terepi vízszintmérési adatok feldolgozásával meg kell határozni a számításokhoz szükséges vízföldtani paramétereket. A transzmiszszibilitás illetve a horizontális szivárgási tényezõ az alábbi összefüggésekkel egyszerûen meghatározható. (Amennyiben a késõbbi számítások során lehetõségünk van a paraméterek kalibrálására, úgy ezek az adatok megfelelõ kiindulási értékek.
Több szerzõ által megerõsített tapasztalat, hogy a Thermus genusba tartozó fajok különösen kitûnnek hõrezisztenciájukkal. A Thermus genus rendszertanilag a Gram-negatív aerob baktériumok csoportjába tartozik (Bergey, 1975). Ez a baktérium obligát termofil, hévforrásokban és háztartási forró vizekben egyaránt elõfordulhat (Ramaley, 1975). Jegorova (1975) és Loginova (1975) több fajt leírtak Kamcsatka melegforrásaiból: Thermus flavus, Thermus ruber. Megállapították, hogy 60 ºC és 90 ºC közötti forrásokban a források hõmérsékletére jellemzõ törzsek mutathatók ki. Egyes törzsek a 90 93 ºC-os forrásokban is szaporodnak. Vörös karotinoidot tartalmaz a Thermus ruber, a Th. flavus viszont sárga színû fonatokat képez, amiket makroszkóposan is föl lehet ismerni. Ramaley (1975) Colorado hévforrásaiból a Thermus aquaticus fajt mutatta ki 90 ºC-os vízbõl. Itt sikerült izolálni egy másik extrém termofil fajt, a Bacillus stearothermophilus-t. Hazai szerzõk közül a már említett Jeney mellett Kol (1951) a hajdúszoboszlói termálforrás vizébõl számos mikroszervezetet írt le, amelyek a 74 ºC-os és több mint 1000 m mélyrõl fakadó vizet népesítették be.
Szénsavas nagyüveges ásványvizek Balfi ásványvíz (dús) - 1, 5l Ára: 89 Ft/db 534 Ft/csomag 59 Ft/l Termékleírás Kalcium-hidrogénkarbonátos, széndioxiddal dúsított, ásványi sókban gazdag, természetes ásványvíz. Összes oldott ásványi anyag tartalom: 1803, 0 mg/l Nátrium: 196, 0 mg/l Kalcium: 193, 0 mg/l Magnézium: 41, 8 mg/l Hidrogén-karbonát: 1098. 0 mg/l Litium: 0, 22 mg/l CO2: 5 g/l Akciós termékeink 41. hét (2022. 10. 10-2022.
Hatásszámítás A fentiek szerinti elvégzett kalibrálás után rendelkezésünkre áll az a vízföldtani modell, amely jól leírja a természetben végbemenõ folyamatot, a terület vízháztartását. A modell megfelelõ rácselemeibe betöltjük a védendõ kapacitáshoz tartozó termelés adatait, majd futtatjuk a modellt, meghatározzuk az adott termeléshez tartozó potenciálképet. 5. Áramkép meghatározása A modellezéshez használt szoftver további funkciója, hogy segítségével meg lehet adni adott potenciálkép mellett adott ponthoz tartozó áramképet. Ez azt jelenti, hogy további számítások segítségével a program meghatározza és megjeleníti azon áramvonalak egy meghatározott részét, amelyek mentén vízrészecskék eljuthatnak a termelõ objektumhoz. Erre az áramképre mutatnak jó példát a 5. és az 6. ábrák. Az ábrán látszik, hogy az áramlás a területen délnyugati irányból történik, az áramvonalak ebbe az irányba nyúlnak el. 6. ábra 7. ábra 6. Védõidom kijelölés A bevezetõben említett kormányrendelet egy vízbázis illetve kút, forrás stb.
Az ökológiai valencia és a miliõspektrum egybevetése már felvilágosíthat arról, hogy milyen mikroflóra fordulhat elõ egy adott ásványvízben. A továbbiakban sorra vesszük a különbözõ hatótényezõket, amelyek elõfordulhatnak az ásványvizekben, és így az ökológiai valencia ismeretében felvázolható a különbözõ ásványvizek autochton (eredeti, õshonos) mikroflórája. Ezek a hatótényezõk: a vízadó réteg geológiai állapota; a hõmérséklet; a sótartalom; a szervetlen anyagok; a szerves anyagok; a nyomás és a vízmozgás; a ph és a redoxpotenciál; a fényviszonyok; a gázok; a biológiai környezet. A vízadó rétegek geológiai állapota Az ásványvizek fogalma meghatározásának egyik lehetséges szempontja az oldott sókoncentráció 1000 mg/l feletti értéke, a biológiailag aktív alkatrészek jelenléte és a 25 ºC feletti hõmérséklet. Ezek a tulajdonságok elsõsorban mélységi vizekben vannak meg. (Itt jegyezzük meg, hogy a talajvizek csoportjába tartozó ún. keserûvizek mikrobiológiai szempontból alapvetõen különböznek a mélységi ásvány- és gyógyvizektõl. )