Vincze Ottó Zeneszerző – Mtva Archívum | Kultúra - Operett - Vincze Ottó: Budai Kaland

A fotókat és a kottákat Bárdos Ágota (a Bárdos Archívum vezetője) bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte. (A Felelős szerk. ) 436 Fent: Bárdos Lajos a Máyás templom karzatának pulpitusán. Lent: Bárdos Lajos. 7

Vincze Ottó (zeneszerző) – Wikipédia
Pongrácz Zoltán
Vincze Ottó | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu
Elhunyt Bradányi Iván / PRAE.HU - a művészeti portál
2016. július 9., szombat - Irodalmi Jelen

Vincze Ottó (zeneszerző) – Wikipédia

A kilenc jelenet mindegyikét más zeneszerző zenésítette meg, többek között Farkas Ferenc, Vincze Ottó, Veress Sándor, Ránki György és Pongrácz Zoltán, utóbbi az 1938. május 21-én, a Művész Színházban sorra kerülő bemutatóra a Vízdal című jelenet zenéjét szerezte. Az előadás nemcsak Budapesten aratott óriási sikert, hanem egy évvel később, 1939. április-májusában Londonban is, ahol a társulat az Adelphi Theater színpadáról hódította meg estéről estére az angolokat. Itt az egész művet indító nyitányt is Pongrácz jegyezte. [5] Az korszak egyik legtöbbet előadott vokális kompozíciója a három kamarazenekari kíséretes dal – Őrizem a szemed, Kék dal, Mennyei színjáték – (Ady, Borsi Darázs József ill. Babits költeményeire), melyek bár külön is megszólaltathatók, mégis egységet képeznek: közös vezérfonaluk az elmúlás gondolatának megéneklése. A több kisebb darabból összeálló egész, a ciklikusság az ekkortájt készülő zenekari kompozíciókra is jellemző. Nyilvánvaló Pongrácz alkotói műhelyének azon törekvése, hogy megkísérli a nemzeti és a klasszikus zenei értékek szintézisét.

Vincze Ottó | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
Tűz és az ember
Volánbusz bérlet árak
Vincze Ottó (zeneszerző) – Wikipédia

Pongrácz Zoltán

A tökéletes hangzásról és látványról a Budapesti Operettszínház művészei, szimfonikus zenekara, balett- és énekkara, valamint több száz jelmez és magas színvonalú színpad-, hang-, fény-, és pirotechnika gondoskodnak; a magyar operett tradicionális és modern elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon! Legyenek részesei Önök is, ünnepeljenek velünk! Jegyek kaphatók a oldalon, valamint a Budapesti Operettszínház szervezési osztályán és jegypénztárában.

Vincze Ottó | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu

(Néger költők versei, Kulifay Gyula ford. ) Kossuth kantáta — Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára. 4szól. ffik, fuv, (vált. kis fuvolával), 2 kl, tárogató, 2 cimb, 5 I. hg, 3 II. hg, 2 br, 2 gka, 2 nb, Bp., 1992. ('48-as népi szövegek, valamint Bajza József és Czuczor Gergely versei). A Magyar Rádió felk. Kórusművek Rózsafüzér-ének, Sz, A, T, B, Diószeg, 1933. Szent Imre kánon, bármilyen hangfaj, Bp., 1933. Pange lingue, Sz1, Sz2, A, Bp., 1933. (Aquinói Szt. Tamás) Falucsúfoló, 3szól. gyk, Sz1, Sz2, A, 1933. Dal a kis Jézuskáról, Sz1, Sz2, A, 1933. Háromkirályok napján, T1, T2, B, 1933. Névnapi köszöntő, bármilyen hangfaj, Diószeg, 1934. Kispócs régi híres város, Sz, A, Bar, Diószeg, 1934. Dudanóta, Sz, A, Bar, Diószeg, 1934. Szomorú legény nótája, Sz, A, T/Bar, Diószeg, 1934. Pláváj milá [Ússzál kedvesem], Sz, A, Bar, 1934. Exegi monumentum, Sz, A, Bar, 1934. (Quintus Horatius Flaccus) Őszi harmat után — 9 kórusmű kuruc versekre, a Nagyságos Fejedelem halálának 200-ik évfordulójára, 1935.

Kodály: Ah, hol vagy (közepes változat) Kodály: Ave Maria Kodály: Boldogasszony-köszöntő Kodály: Ének Szent István királyhoz (egyszólamú változat) Kodály: Krisztus feltámada Kodály: Miatyánk Kodály: Naphimnusz Kodály: Pange lingua (3 szólamú) Kodály: Stabat Mater / Áll a gyötrött Kodály: Tantum ergo I., IV., V. Kosch–Helmesberger: Tantum ergo Kósa: Benedictus sit (Szentháromság-vas. ) Kósa: Bonum est (hetvenedvas. ) Kósa: Introibo (hatvanadvas. ) Kósa: Oravi ad Deum (p. XVII. ) Kósa: Perfice (hatvanadvas. ) Kósa: Si ambulavero (p. XIX. )

Elhunyt Bradányi Iván / PRAE.HU - a művészeti portál

A korszak legnagyobb szabású alkotása az Odysseus és Nausikaa című három felvonásos opera, mely a magyar zenetörténet első mitológiai tárgyú operája. A mű tíz évig pihent az íróasztalfiókban, míg a debreceni Csokonai Színház társulata – nagy sikert aratva – színre vitte, tizenhárom előadást ért meg. A szövegkönyv Homérosz Odysseájának pársoros epizódját tekintette kiindulópontul. Az opera cselekménye nem található meg Homérosz eposzában, csupán a hely, a környezet és a szereplők homérosziak. Mondanivalója a ma embere számára is egyetemes érvényű: a szerelem tisztaságát, a hazaszeretetet, az értelem és érzelem konfliktusát állítja előtérbe a szerző. Az átmeneti korszak görög tematikájú műveit Szophoklész Oidipus király tragédiájához írott kísérőzenéjével foglalja keretbe a zeneszerző. Elektroakusztikus művek A hollandiai Utrechtben, az egyetem elektronikus zenei tanszékén folytatott tanulmányok befejezéseképpen született meg az első elektroakusztikus mű, a Phonotèse.

(Hozzáférés: 2017. október 9. ) ↑ a b BnF források (francia nyelven) ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11. ) ForrásokSzerkesztés Ábel Péter: Új Filmlexikon 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 633. old. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Nemzeti Örökség IntézeteTovábbi információkSzerkesztés Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985 Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest. ], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000 Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981 Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979 Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987 Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III.

2016. július 9., szombat - Irodalmi Jelen

Ez utóbbi a zongorára komponált Szlovák népi táncokban is jól nyomon követhető, melynek zenei anyaga részben a szerző saját népdalgyűjtésének feldolgozása. Erre az időszakra esik első színpadi művének komponálása, az egyfelvonásos, három képből álló Ördög ajándéka című táncjáték, melynek szövegét is a zeneszerző írta egy népmese alapján. A táncjátékból öt tételes szvit is készült, melyet a szerző vezényletével adtak elő 1939-ben a Székesfőváros Népművelési Bizottságának azon hangversenyén, melyen – három más fiatal zeneszerző mellett[3] – az az évben elnyert Ferenc József-díjas Pongrácz Zoltánnak is alkalmat adtak a megnyilatkozásra. A korabeli kritikák kedvezően fogadták a művet, melyet mély líra, groteszk humor, helyenkint drámai feszültség, plasztikus formák és csillogó hangszerelés[4] jellemez. 1938 jelentős összművészeti vállalkozása volt a Magyar csupajáték című produkció színpadra vitele. A "népi játékfüzérek" sora Paulini Béla rendezésében kelt életre, koreográfiáját Milloss Aurél készítette, a főszerepeket – mások mellett – Bordy Bella és Milloss Aurél táncolta.

Friday, 9 December 2022