A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 11. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 12. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5K), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (Kitűnő (5K) minősítést az a tanuló kaphat, akinek teljesítménye az adott félévben/évben kimagasló. ) 13. A pedagógusok a tanulók tanórai teljesítményét a maguk által kialakított egyéni rendszerük alapján értékelik. 14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 15.
Valakitől ezt a mondatot kaptam: Szülői kérésre az első évfolyamot megismételheti. S a határozat számát is odaírja. Melyik a helyes? - A második a jó. Én így írnám be. A sikeresen teljesített első évfolyamot szülői kérésre megismétli. Ugyanis a jogszabály a szülői kérésre történő évfolyam megismétlését sikeresen teljesített követelmények mellett engedélyezi. Jogszabály: Nkt 57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha – az e bekezdésben foglalt kivétellel – az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelésben és oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt tanulmányi követelményeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott évfolyam végéig kell teljesíteni. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.
Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 16. A délutáni foglalkozások nevelői a tanulók magatartását, tanulmányi és közösségi munkáit a maguk által kialakított egyéni rendszerük alapján értékelik. 17. A tanév végi osztályzatok elbírálása: Az egyes tanulók év végi osztályzatát az alsó tagozatos munkaközösségek, valamint az osztályfőnöki munkaközösség osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
1. Van egy elsős tanítványunk, akinek a jogviszonya szünetel kezdettől fogva, mert külföldön laknak. Vizsgázni sem jön, mivel nem egyéni munkarendű. Ő most technikai osztályba van besorolva a Krétában. Törzslapot kell nyomtatni neki? Milyen számot kap? - A tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya (Nkt. 91. §). A tanulót az iskola létszámában szerepeltetni kell, törzslapot fel kell fektetni számára, de osztályba nem kell sorolni, hiányzása, tanulmányi előmenetele ebben az iskolában nincs. Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az iskola igazgatója által meghatározott feltételekkel (esetleg különbözeti vizsga letételével) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját az R. számú mellékletének II. része tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a tanuló a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesíteni kell.
Kérjük az értékelési rendszer betartását! VEZETŐSÉG Előző bejegyzés HÍRLEVÉL GYEREKEKNEK 2020. 03. 27Következő bejegyzés HÍRLEVÉL – 2020. 04. 06 Információk az iskola életéről
Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi, szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásba való bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. 4. A következő kérdésem az egyéni munkarendesekhez kapcsolódik. Eddig az volt a gyakorlat nálunk, hogy egy napon 3 írásbeli vizsgát tehetett a tanuló, s mellé még szóbeli is volt, aztán felhívták a figyelmemet, hogy egy nap csak 3 tantárgyból lehet vizsgázni. Írtad a múltkor, hogy a következő tanévben ezt fogják ellenőrizni. Szeretném szabályosan csinálni. Melyik a helyes? Ha a tantárgyból szóbeli is és írásbeli vizsgát is kell tenni a tanulónak (pp szabályozása alapján), akkor egy napon a három tantárgyból lehet írásbelizni és szóbelizni is. Jogszabály: 20/ 69.
Tartalomjegyzék A tanuló iskolai teljesítményének értékelése és minősítése, a pedagógus által adott érdemjegyek és az azok alapján kialakított félévi, tanév végi osztályzatok az iskolákban folyó nevelési-oktatási tevékenység legfontosabb kérdései közé tartoznak. A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkái és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan, határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki.
(270/2019/OJBIT, 378/2019/OJBIT, 449/2019/OJBIT, 16/2019/OJBIT, 395/2019/OJBIT, 134/2019/OJBIT) Két diák a fizikatanáruk értékelési módszereivel kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. A pedagógus a tavalyi tanévben 2, 4 átlaggal a beadványozó két diákot pótvizsgára kötelezte. Az egyik tanuló nem jelent meg a pótvizsgán és ennek következtében egy témazáró értékű elégtelen érdemjeggyel kezdte az új tanévet. Az intézményi gyakorlat szerint, amennyiben egy diák átlaga fizika tantárgyból nem éri el a 3, 00 átlagot vagy elégtelen osztályzatú dolgozatot ír, akkor határozatlan időre iskolai tanulószobára kötelezik őt a tanítási idő után. Amennyiben elmulasztásra kerül a dolgozat megírása, akkor a pedagógus ismét elégtelen érdemjeggyel értékeli a tanulót. Továbbá, ha egy tanuló a tanár saját megítélése szerint gyengén teljesít, kötelezi az óra előtti szünetekben az előző órai anyag leírására, ami – ha a diák nem éri el a tanár által elvárt szintet, vagy a tanuló nem jelenik meg –, szintén elégtelen érdemjeggyel jár.