Iqsys Hadifogoly Adatbázis: Feol - Fejér Megyei Kamasz Fiú Lelt A Hadifogoly Nyomára

/ Tárd ki a szívedet, áraszd ránk malasztodat, / Oszlasd szét felettünk, Istenünk, haragodat! / Pusztul a kincs, pusztul az élet, / Örökké él a tiszta lélek. / Legyen ezért lelkünk / A legdrágább, mely minden kinccsel felér. 66 Perm-36. Ilyen volt a láger belsõ szögesdrótkerítése Az 1952-ig szibériai munkatáborba került 20 kárpátaljai református lelkész közül hárman nem tértek haza: az eszenyi Balogh Sándor (1891 Szverdlovszk megye, Kercseny, 1948), a benei Narancsik Imre (Csallóközaranyos, 1904 Irkutszk, 1947) és a beregszászi Szutor Jenõ 67 (Kölcse, 1890. III. 18. Lemberg v. Irkutszk, 1951? ) 68 A negyedik mártírt, Gecse Endrét (1907 1959) 1958-ban 39 DUPKA GYÖRGY tartóztatták le és az ungvári börtönben kihallgatás közben agyonverték. 69 A fogoly lelkészek közül a verselõ és festegetõ Forgon Pál 70 viski és Gulácsy Lajos 71 munkácsi református pap emlékiratot jelentetett meg a lágerbeli megpróbáltatásaikról. A tekeházi Zimányi József dugyinkai, norilszki raboskodásáról Hargita Árpád írt könyvet a lelkész feljegyzései alapján.

Adatbázis a második világháborús hadifoglyokról

Sólyom (Schubert) József (Bácsalmás, 1919) mint a Volksbund tagját 1945. március 25-én Csikéria községbõl hurcolták el szovjetunióbeli jóvátételi kényszermunkára. Groznij városban dolgoztatták, majd Krasznodarba került, ahol az állambiztonsági szervek 1949 januárjában koholt vádak alapján letartóztatták. A Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke 1949. március 24-én 25 évre ítélte. Sztálingrád és Szverdlovszk lágereiben sínylõdött, 1955. november 25-én térhetett haza Magyarországra. Wagner Lipót (Pomáz, 1925) sváb nemzetiségû magyar állampolgárt 1945. január 3-án a szülõfalujában fogták el. Saját szavaival: A házunk elõtt megállt egy teherautó, és egy kis munkára elvitt Jóvátételi kényszermunkásként vitték el a többi falubeli fiatallal együtt a Donyec-medence szénbányáiba. Tisztázatlan okból az állambiztonsági szervek 1946-ban letartóztatták és beszállították a kujbisevi börtönbe, ahol a katonai törvényszék 1946. szeptember 15-én az 58- as paragrafus 9. pontja alapján, diverzióért 25 évre ítélte.

Hadifogoly.hu: IQSYS - Hadifogoly-adatbázis

nikola tesla halála

Felújították az internetes hadifogoly-adatbázist | Történelemtanárok Egylete

  1. Mindig tv kódolatlan csatornák 2015 cpanel
  2. Győr eto park
  3. DUPKA GYÖRGY HOVA TÛNT A SOK VIRÁG - PDF Free Download
  4. Biotech Zero bar CSOKIS-KÓKUSZOS gluténmentes protein szelet 50g - NaturTéka webáruház

További magyar dögcédulák az E-bayről | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja

Ezt szerettem volna reprodukálni, de nem tudtam megugrani. (Ötlet volt (van) a megvalósításra, de a sebesség még borzalmas... ) Úgyhogy végül a körök nagyságával jelöltem a lakosságszámot és a körök színe a többség színét kapta. Ez azonban azt jelenti, hogy ha például Budapesten élt x magyar és y német, akkor az y német nem jelenik meg a térképen (Csak a tooltipben jelenik meg, ha Budapest felé visszük az egeret) ha két nagy lélekszámú település közel van egymáshoz, akkor a körök átfedhetik egymást. Tehát ez a térkép inkább azt mutatja, hogy egy település milyen többségű volt 1910-ben mint azt, hogy az adott településen milyen nemzetiség élt. Ez jelentős torzítás az eredeti koncepcióhoz képest, de nem tudtam sajnos területarányosan bemutatni a nemzetségeket. Pedig nagyon szerettem volna, mert a vörös térképnek anno pont ez adta a zsenialitását... Ugyanakkor ki tudtam cserélni az országhatárokat szaggatott vonalra, ami azért volt fontos, mert akkor ezek a határok akkor még nem léteztek, át tudtam állítani a térkép hátterét az eredeti vörös térkép háttér színére hajazó színűre, kattinthatóvá tudtam tenni a jelmagyarázatot még ha gagyi módon is és gyorsan töltődik a térkép szűréskor és nagyításkor is.

FEOL - Fejér megyei kamasz fiú lelt a hadifogoly nyomára

- II. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007. 81 Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülõk, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei. In: Regio elektronikus változata, regio/kisebbsegkutatas/pdf/ 82 Benkõ Levente Papp Annamária, 210. 83 Uo., 212. 84 Uo., 215. 85 Uo., 220. 86 GULAG-lexikon, 12., 13., 24., 67., 82., 108., 248., 251., 262., 274., 284., 314., 364., 379., 383. 87 GULAG-lexikon, 2000. 72 HOVA TÛNT A SOK VIRÁG 88 A regény magyar nyelven is megjelent Wessely László fordításában. Európa Kiadó, Budapest, 1989. 89 Rózsás János. Keserû ifjúság. Szabad Tér Kiadó, 1989. (Itt jegyzem meg, hogy életének 87. évében, 2012. november 2-án pénteken nagykanizsai otthonában váratlanul elhunyt Rózsás János író, történész, a magyar Gulag-foglyok krónikása. Személyesen is ismertem, nyugodjon békében! ). 90 Rózsás János: Hadbírósági ítéletek a GULAG-lágerekben. Nagykanizsa, HH 1999/4. 0/02237/html/ 91 GULAG-lexikon, 32., 35., 73., 76., 116., 156., 167., 171., 198., 200., 221., 223., 274., 300., 310., 349., 353., 371.

DUPKA GYÖRGY HOVA TÛNT A SOK VIRÁG - PDF Free Download

1949-ben Tajsetbe került. Társait 1953-ban hazaengedték, õt a krasznojarszki területre számûzték, csak 1956. január 10-én térhetett haza Magyarországra. Fazekas György 42 (Kispest, 1904. április 10., Márcz Gizella) szabómestert a diverzió feltételezhetõ szándéka miatt fogták perbe, 10 évre ítélték, 1953. december 3-án térhetett haza. Fellner Ernõ 43 (Pestszentlõrinc, 1927. január 3., Takács Margit) iskolai tanulót leventesége miatt 1945. április 14-én vitték el a pápai szülõházból, szovjetellenes agitációval vádolták meg, 10 évet kapott. 1949-tõl a Pecsoravidék, Mordovia lágereiben dolgoztatták, 1953. december 23-án térhetett haza. HOVA TÛNT A SOK VIRÁG Hobok József 44 (Nagymagas, 1924. március 19., Varga Rozália) MÁVfûtõt szintén mozgósított leventeként gyûjtötte be a katonai elhárítás, diverzió vádjával Grazban õt is 10 évre ítélték. Kunguron kívül Tajsetben és Bratszkban raboskodott, 1953. Pintér Béla 45 (Gyõr, 1923. augusztus 22., Benczinger Mária) építkezési csoportvezetõ a nagykanizsai szülõi házban került a katonai elhárítás kezébe.

Az interaktív vörös térkép elkészülésének története | BI projekt

A katasztrófa következtében a késõbbi csernobili reaktorbalesetnél jóval nagyobb radioaktív szennyezõdés jutott ki a környezetbe, ezrek gyógyíthatatlan betegségét és halálát okozva, százezrek életterét tönkretéve. A rákos megbetegedések száma a korábbiakhoz képest hatszorosára nõtt. Motrevics professzor megnyugtatott, elég messze vagyunk a radioaktivitással szennyezett területtõl, amely ma is tiltott zóna, katonák õrzik. Az itteni légkör 50 év után már nem jelent veszélyt az emberre. Cseljabinszk megyében Motrevics professzor 32 hadifogoly-temetõt tárt fel. A levéltári anyagok szerint ennél több volt, de azok már félig vagy teljesen megsemmisültek. A moszkvai Memorial adatbázisában még egy -2" megnevezésû láger sírkertje is szerepel (Cseljabinszktól 150 kilométerre, valószínûleg a sugárfertõzés miatt tiltott zónában fekszik). 1945 1947 között itt állították fel a munkahadsereg táborát (trudarmejcev). A temetõben lévõ sírok száma 6/151 volt. A parcella fennmaradt, de a sírokat felásták.

A férfiak a tégla alapanyagát bányászták, a nõk az alabaster porral megrakott csilléket tolták ki a bányákból, majd a vízzel összekevert alapanyagból téglát formáztak, felrakták a teherautókra. 313 A téglaformázók között volt a 276-os sz. rab, Wiedermann Piroska is. Visszaemlékezésének fülszövegében olvasható, hogy a Szovjetunióba hurcolt nõk ügye a rendszerváltásig szintén tabu volt: Nõi hadifoglyokat mi nem ismerünk - válaszolják a hetvenes években a Kádár-titkárságon segélyt kérõknek. Voltaképp igazat válaszoltak, hiszen évtizedekig nem akarták ismerni õket. Nem akartak tudni a terhesen elhurcoltakról, a késõn hazatértekrõl, az örökre ottmaradottakról. Róluk, a donyeci szénbányák, a baskíriai és a tatárföldi építkezések, a szibériai fakitermelések nõi rabszolgáiról. Amit õk ott átéltek, amellett haloványnak tûnnek a legtrükkösebb kalandfilmek forgatókönyvei is. Akik most megszólalnak, az utolsó tanúi annak a világnak, amelyet el akartak rejteni elõlünk. Nem sikerült. 314 Kimerítõ volt a mezõgazdasági munka is.

Alapos szakmai elõkészület után (a magyarországi csoport repülõgéppel, a kárpátaljaiak vonattal), június 29-én indultunk el a 10 napos kutatóútra. Utunk öt fõ állomása Perm, Nyizsnyij Tagil, Jekatyerinburg (Szverdlovszk), Cseljabinszk és Ufa volt. 10 Három éjjel, három nap vonaton Kárpátaljai csoportunk (Dupka György, Olekszij Korszun ezredes és Fuchs Andrea) valószínûleg azon a vasútvonalon indult útnak, amelyen 68 évvel ezelõtt Sztálin parancsára, marhavagonokba zsúfolva vitték el a történelmi Magyarország területérõl, a Kárpát-medencébõl, többek között Kárpátaljáról (a 4. Ukrán Front 0036 sz. parancsára) a 18-50 év körüli magyar és az Állami Honvédelmi Bizottság (GKO/GOKO) 7161 sz. parancsa szerint a 17-45 éves német férfiakat és a 18-30 év körüli sváb, magyar és német nõket. Sok ezren a hadifoglyokkal együtt az Urál-hegység keleti és nyugati oldalán létrehozott munkatáborokba kerültek, ahol napi 18-20 órás rabszolgamunkára kényszerítették õket. Az NKVD felügyelete alá tartozó munkatáborokban, elkülönített munkászászlóaljakban (ORB, RB) az emberi élet értéke a nullával volt egyenlõ.

  1. Chanel férfi parfüm
  2. Epekő magától távozik
  3. Piros folt a szeman facebook
  4. Elado lakás gazdagrét sasad
  5. Budaörs auchan posta nyitvatartás
  6. La salsa mexikói étterem veszprém kórház
  7. Tágra zárt szemek magyar
  8. Aranypart kemping siófok
  9. Gumi adok veszek and friends
  10. Huawei p smart 2019 árukereső 2020
  11. Dr jakab györgy
  12. Budapest maldív szigetek repülőjegy
  13. Faith no more volt festival 2022
  14. Western digital színek map
  15. Az ismeretlen drakula teljes film magyarul
  16. Retro party zenék angolul
  17. József attila szakközépiskola gyöngyös
  18. Google maps térkép budapest
  19. Híres könyvek listája
  20. David jones hátizsák
Monday, 28 November 2022