A lágerek ábrázolásától tartózkodik a rendező, talán azért is, mert a holokauszt-filmek számára a legnagyobb kihívás az ipari módszerekkel végrehajtott emberpusztítás ábrázolása. Míg vizuálisan csak egy archív felvétel erejéig idézi meg a film a foglyok döbbenetes látványát egy, a felszabadításukat megörökítő dokumentum felhasználásával, a szereplők motivációiban és tetteiben mindvégig ott találjuk az embertelenség mélyen személyiségbe égő következményeit. Épp a felfoghatatlan emberirtás megtapasztalása tette Miklóst és Lilit az életet mindenek felett akaró túlélővé, miközben a mellékszereplők mikrotörténetei is a traumával vívott küzdelemről szólnak. A szépen fényképezett, fekete-fehérben készült felvételek (operatőr Seregi László) közé az alkotók beillesztettek összesen hétpercnyi, a kort hitelesítő, a forgatotthoz szervesen illeszkedő archív anyagot. Kevésbé simul viszont a fekete-fehér részekhez a jelenben, Jeruzsálemben játszódó, színesben felvett visszaemlékezés. Gárdos ezzel a kerettel a film keletkezését szövi a múlt történetéhez, a narrátor (a rendező idős édesanyját a neves izraeli színésznő, Gila Almagor alakítja) többször megszakítja a múltban játszódó történetet, kizökkentve a formálódó szerelmi kapcsolat fordulatos történetéből.
Kövess minket Facebookon! Stáblista: Alkotók rendező: Gárdos Péter forgatókönyvíró: operatőr: Seregi László díszlettervező: Horgas Péter zene: Pacsay Attila producer: Szekeres Dénes vágó: Fiers Ádám 2016. január 2. : 2015 legjobb (színész)női Nehéz dolog megmondani, hogy egy egyébként is jó színésznő mikor a legjobb,... 2015. december 15. : A Star Wars és a többiek Meglepő módon több hazai forgalmazó is mert szembemenni a repesve várt Star Wars... Decemberi mozipremierek 2 perc 44 másodpercben Meglepetés! A Star Wars - Az ébredő erőn kívül is vannak/lesznek decemberi mozis... 2015. december 14. : A túlélés túlélése - A héten érkezik a Hajnali láz Gárdos Péter elsőként szülei szerelmesleveleiből készített hatalmas sikerű,... Revizor 2015. december 11. : Egy film és más semmi Tényleg azt nyújtja a Hajnali láz, amit ígér: szép és naiv szerelmi... Filmtett 2015. december 10. : Holokauszt love story
Emőkének és nekem is vannak ilyen pontjai az életünknek. Schruff Milán, a Hajnali láz főszereplője A fájdalmaknak és a veszteségeknek ott kellett lenniük a szemünkben, amikor játszottunk, úgy is, hogy közben a történet az élni akarásról, a szerelemről szólt. A filmben csak nagyon kevés visszautalás van a koncentrációs táborokra. Az egyik az, amikor az orvos szemére veti Miklósnak, hogy tudja, hogy meg fog halni, miért akar mégis házasságot tervezni, hiszen már alig maradt ideje. Miklós erre egy számot mond: 1821. Ennyi embert kellett elégetnie a haláltáborban, ez volt a feladata. Ezek után senki ne beszéljen neki halálról, ő pontosan tudja, mit jelent az. Ő élni akar. A könyv elején szó van arról, hogy Péter szüleit csontsoványan szállították a svéd kórházakba. Hogyan készültél fel testileg a szerepre? – Péter szüleit már néhány hónapja ápolták Svédországban, mire a levelezés elkezdődött közöttük. Akkora felerősödtek kicsit, de még betegek voltak. Fél éven keresztül napi 800 kalórián éltem, hogy hiteles legyen az alakításom a külsőségekben is.
A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet öt évvel az első magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.
Vagy ő van, vagy meghalok. "Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A 25 éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak: levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza újrakezdheti az életét. És a válaszlevelek között hamarosan rátalál az igazira: Lilire. A kezdetben még tapogatózó levélváltás egyre intimebbé válik. Hőseink elhatározzák, megpróbálják elintézni, hogy láthassák egymást személyesen is. Mindenáron élni és szeretni akarnak. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet öt évvel első magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade által az idei Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartott Hajnali láz külföldi jogaiért a világ vezető kiadói versengtek. Eddig 26 kiadó vette meg a fordítási jogokat, és a kiemeltnek számító angol, német, francia, olasz, spanyol, nyelvterületeken 8-10 jelentős kiadó versenyzett heteken át azért, hogy megszerezzék a könyv kiadásának jogát.
Tizennyolcan érdemesítik válaszra. A veserohammal az eksjői katonakórházba szállított Reich Lili fásultan, puszta unaloműzésből, polgári jó modortól hajtva ragadott tollat. Tekintettel a tényre, azaz, hogy Lili és Miklós 1946 tavaszán házasságot kötött, mely jeles aktust a svéd király, IV. Gusztáv (is) táviratban üdvözölte, a közel egy év eseményeit felölelő opus diadalittas közép-európai sikertörténetnek tűnhet… forrás: Népszabadság Helyszín: a Holokauszt Emlékközpont kávézója, (IX. Páva utca 39. ) Sorozatszerkesztő: Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténész (Holokauszt Emlékközpont) Partnereink: a Páva utcai Zsinagógakörzet Médiatámogató: MAZSIKE