Pedagógusok Pszichológiai Kézikönyve – Az Online Oktatás Tapasztalatai És Gyakorlata A Pedagógusok Nézőpontjából | Iskolakultúra

A három kötet egymásra épül, de külön-külön is használhatóak, mint ahogy az egyes fejezetek is önállóan értelmezhetők, felhasználhatók konkrét gyakorlati problémák megoldásához, pszichológiai jelenségek hátterének, működésének jobb megértéséhez. Az első kötetben a fejlődéspszichológiával és a tanulással kapcsolatban levő kérdésköröket tárgyaljuk. A második kötetben a személyiségelméleteket és a személyiség jellemzoit mutatjuk be, és a tanári gyakorlat számára fontos szociálpszichológiai, pedagógiai pszichológiai kérdéseket tárgyaljuk. Végezetül a harmadik kötetben bemutatjuk az egészségpszichológia és klinikai pszichológia megközelítését és tágabb kontextusba is helyezzük a nevelés és oktatás kérdésköreit, érintünk szociológiai és kulturális összefüggéseket is. Enciklopédia 2Most olvassa 2 Várólistára tette 5 Kívánságlistára tette 13 Kiemelt értékelésekLunemorte P>! 2020. december 16., 16:11 N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk. ): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I-III. Brutálisan hosszúra sikeredett ez a három kötet összességében, azonban nem bántam meg az olvasást.

N Kollár Katalin - ODT Személyi adatlap
Pedagógusok pszichológiai kézikönyve - PDF Ingyenes letöltés
Pedagógia - Társadalom- és humántudomány - Könyvek - A legúj

N Kollár Katalin - ODT Személyi adatlap

286-296. Kagan, S. (2001): Koopertív tanulás. Budapest, Önkonet Kft Loke AJ, Chow FL (2005): Learning partnership--the experience of peer tutoring among nursing students: a qualitative study. Int J Nurs Stud. 2007 Feb;44(2):237-44. doi: 10. 1016/j. ijnurstu. 11. 028. Epub 2006 Jan 18. PMID: 16412444. McKinsey jelentés2007 letöltve 2021. 02. 11. N. (2017): Feladatvégzés csoportban, versengés és együttműködés. kötet 22. fejezet Budapest, Osiris, 213-263 N. Kollár K., Martonné Tamás M., Porkolábné Balogh K., Gyenei M. (1999): Iskolás gyerekek terhelési szintje, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolatai. Magyar Pszichológiai Szemle, LIV. 3. 405-428. N. Kollár, K., Felvinczi, K. (2001) Az "egészséges élet" kísérleti tantárgy vizsgálata óramegfigyelésekkel. Alkalmazott Pszichológia III. évf. 4. 73-88. Paksi Borbála, Schmidt Andrea (2006): Pedagógusok mentálhigiénés állapota. Új Pedagógiai Szemle, 56 (6), 48–64. Slavin R. E. (1986): Cooperative learning: engineering social psychology in the classroom, In: Feldman, R. S. (eds): The Social Psychology of Education: Current Research and Theory, Cambridge University Press, 153-169.

Az éntudat kialakulásának szakaszai: 4. Az én FOGALMA, az ÉNFEJLŐDÉS ELMÉLETEI 105 Az én, aki cselekszem, én, aki hatással vagyok a külvilágra kezdetleges tudása (kb. a 9 12. hónap). Ezt követi az a szakasz, amikor a baba megkülönbözteti önmagát a másik személytől, a másik embert mint független, aktív cselekvőt ismeri fel (12 15. Majd ezután a kisgyermek felismeri saját arcvonásait a tükörben, azaz a tükörből látható képet összehasonlítja a saját arcáról kialakított belső sémával, testképpel (15 18. A saját arcvonások felismerését az jelzi, hogy az észrevétlenül arcra festett rúzsfoltot a gyermek megérinti vagy letörli az arcról, amikor meglátja önmagát a tükörben, hiszen a kialakult testkép alapján tudja, hogy az nem szokott ott lenni. Ettől a szakasztól kezdve az éntudat fejlődésére ráépül az én, aki ilyen vagyok reprezentációja, ami egyrészt a testképet tartalmazza, másrészt lassan, a 3. életévtől kibővül az énkép kezdetleges jellemzőivel. A formálódó éntudat szimbolikus reprezentációként, fogalomként jelenik meg a 2. életév végén (18 24. hónap), amit az bizonyít, hogy a kisgyermek önmagát saját nevén említi, illetve lassan használni kezdi a személyes névmást.

Pedagógusok pszichológiai kézikönyve - PDF Ingyenes letöltés

Pléh, Csaba (2018) Beérkezett könyvek. Magyar Pszichológiai Szemle, 73 (2). pp. 353-355. ISSN 0025-0279 Abstract 1. Papp Gábor (szerk. ): Értelmiségi válaszutak 1945 után. Budapest, Kossuth Kiadó, 2017. 2. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk. ): A határok átlépése. Módszertani analógiák, közös problémák és szemléleti párhuzamok a humán és a természettudományos gondolkodásban. Budapest, Gondolat, 2018. 3. Jean-François Bert és Basso, Elisabetta (szerk. ): Foucault à Münsterlingen: A l'origine de l'Histoire de la folie. Paris, EHESS, 2015. 4. Ratner, Carl és Silva, Daniele Nunes Henrique (szerk. ): Vygotsky and Marx. Toward a Marxist psychology. London, Routledge, 2017. 5. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk. ): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. I–III. Budapest, Osiris, 2017. 6. Hunyady György, Csapó Benő, Pusztai Gabriella, Szivák Judit (szerk. ): Az oktatás korproblémái. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017. Item Type: Article Additional Information: MTA KFB támogatási szerződés alapján archiválva Subjects: B Philosophy.

Pedagógia - Társadalom- és humántudomány - Könyvek - A legúj

Pedagógusok pszichológiai kézikönyve
Pedagógia, pszichológia - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
Dunaújvárosi Egyetem Könyvtára - Corvina OPAC
‪N. Kollár Katalin‬ - ‪Google Tudós‬
Canesten körömgomba krém ára m3
Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I - III. - eMAG.hu

A kell(ene) énkép: azok a tulajdonságok, amelyekről azt gondoljuk, hogy kell vagy kellene birtokolnunk (elsősorban kötelességgel, felelősséggel kapcsolatos tartalmak). Itt is létezik a saját és a jelentős mások szemszögéből való önmegítélés. Gondolhatja például egy serdülő úgy, hogy neki saját megítélése szerint önérvényesítőbbnek kellene lennie, míg a mások szemszögéből úgy láthatja, hogy együttműködőbbé kellene válnia. Az aktuális énreprezentáció tulajdonképpen azonos az énfogalommal, az ideális és a kell- (ene) énreprezentáció pedig énirányítóként működik. Az éndiszkrepancia-elmélet szerint az egyén motivált arra, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben harmónia van az énkép és a fontosnak tartott énirányító között (Higgins 1987). Amennyiben mégis tartós diszkrepancia áll fenn az énkép és az énirányítók valamelyike között, akkor sajátos motivációs állapot jön létre. Kétféle diszkrepanciatípust és az ezekből származó diszkomfortállapotot sikerült igazolni a vizsgálatoknak. Az aktuális és az ideális énkép harmóniájának hiánya miatt levertség, csüggedés érzése alakul ki az érzelmi-motivációs rendszerben.

Wednesday, 30 November 2022