Adria Tenger Hőmérséklet - Harminc Fokos Az Adria Vize | Szmsz (Szabad Magyar Szó)

A tengerparti hegyek mögötti hegyi völgyekben a hőmérséklet télen igen mélyre száll alá; Gospićban példáúl a tél átlagos legnagyobb hidege olyan, mint Krakóé, Szerajevóban pedig a hőmérő nem ritkán –20, sőt –25°-ra száll alá. A szárazföld felől áramló Bóra azonban ritkán hűti le a tengerparti hőmérsékletet a fagyponton alúl. Elmondhatjuk tehát, hogy a tengerparti magas hegység megőrzi a partszegély téli hőmérsékletének szelídségét s megóvja attól, hogy oda a szárazföldi nagy hideg betörjön; más felől azonban a szárazföldtől is elzárja a meleg tenger szelídebb levegőjét s elősegíti a rendkívüli nagy hidegeket. A Bóra szelídebb alakjai a tengerparton "Borino" név alatt ismeretesek. Nyáron, midőn a szárazföld és a tenger hőmérséklete egyensulyba jut s a viharok okai csökkennek, a Bóra is megszűnik. Ilyenkor a tengerparton szabályszerű szárazföldi és tengeri szelek lengedeznek. Ez időben az éjszak-nyugoti szél (maestro) az uralkodó, mely nedves, üdítő tengeri szél nappal lengedez s állandó szép időt hoz magával.

Harminc fokos az Adria vize | SZMSZ (Szabad Magyar Szó)
And david

Harminc fokos az Adria vize | SZMSZ (Szabad Magyar Szó)

Két szélsőség jutott itt egymás közvetetlen közelébe, a meleg tenger fölötti, nedvességgel telített levegő és a Karszt-fennföld száraz, hűvös hegyi levegője, mely a tengerre alá áramolván, fölmelegszik ugyan, de még szárazabbá lesz. E két szélsőség folytonos váltakozása a mi partvidékünk éghajlatának a fő jellemvonása. Egy dalmácziai táj Bóra idején. Schindler Jakab Emiltől Az időjárásbeli két hatalom, melyek a nedvesség szélsőségeinek ez éles váltakozását okozzák, a Scirocco, meg a Bóra. Az első, melynek kitörését képünk tűnteti föl, a meleg, nedves tengeri szél, mely dél felől áramlik fölfelé, még pedig rendesen mint dél-keleti szél. Az Adriai tenger keleti partjain minden déli szél dél-keleti irányú, a déli és dél-nyugoti szelek ritkák. A Scirocco a partvidékre esőt hozó szél; nehéz, ólomszürke felhőkkel borítja be az eget, melyek többnyire mélyen alácsüggnek s rövid szünetek mellett bőséges esőt árasztanak. E szél fúvása alatt, mely rendszerint nem erős, a hőmérséklet igen egyenletes marad, télen mintegy 10–14°.

Nem kevesebb mint 30 Celsius-fokos az Adriai-tenger vize Mljetnél. Dubrovniknál 29, Lastovon, Krknél, Splitben pedig a víz hőmérséklete elérte a 28 Celsius-fokot. Az extrém magas vízhőmérséklet miatt aggódnak a tudományos szakemberek is, akik szerint teljesen megváltozik a víz állat és növényvilága, tudósít a HRT. A globális felmelegedés miatt 2016 óta különleges halfajták és medúzák jelennek meg, amelyek a Szuezi-csatornán keresztül jutnak el az Adriai-tengerbe. Marcelo Kovačić, a rijekai Természettudományi Múzeum szakembere azt mondja, azonnal tenni kell valamit a felmelegedés ellen, mert az egy, másfél fokos melegedés ugyan apróságnak tűnik, de hatalmas változásokat okoz a természetben. A trópusi halak átveszik majd a terepet, és egyre kevesebb szardíniát és szardellát találhatunk majd az Adriában. Szerdán Dubrovniknál a tenger vize 29 Celsius-fokos volt, mindössze két fokkal volt hidegebb a levegő hőmérsékleténél.

A monarchia harmadik éghajlati főtypusa, a tengerparti éghajlat az Adriai tenger partszegélyén s a dalmácziai szigeteken található; hol különösen a napi és évi melegváltozás csekély volta teszi jellemzővé. Lesinán a nap leghidegebb és legmelegebb órájának melegkülönbözete évi átlag szerint csak 4°2, s a legváltozóbb hónapban is csak 5°3, vagyis két-, háromszorta kevesebb, mint Dél-Magyarország síkságain. A leghidegebb és a legmelegebb hónap hőmérsékletbeli különbözete Triesztben 19°8 (4°4 és 24°2), Pólában 19°0 (5°9 és 24°9), Lesinán és Ragusában csak 16°5 (8°8 és 25°3). Ha ezzel összehasonlítjuk az évi hőmérséklet ingadozását keleti Galicziában, melynek a monarchiában a leginkább kontinentális éghajlata van, úgy találjuk, hogy Złoczovban ez az ingadozás 22°7, Tarnopolban és Csernoviczban 24°0. E számokból kitűnik, hogy a hőmérséklet a partvidék éghajlata alatt sokkal nagyobb állandóságú. A hőmérsékletbeli egész különbözet, mely partvidékünkön évenként várhat, éjszaktól (Triesztben, Fiuméban) délig (Curzolán, Ragusában) 37° és 31–32° közt mozog.

And david

Eladó ház gödöllő belváros
Adria tenger hőmérséklet and james
Harminc fokos az Adria vize | SZMSZ (Szabad Magyar Szó)
Adria tenger hőmérséklet ellenőrzési

Dél felé mind inkább elgyengül, s ritkábbá lesz. A nevezett helyeken egy-két hétig is eltart, alacsony, de nem a fagyponton alúli hőmérséklet s nagy szárazság mellett. Az ég a Bóra fúvása alatt többnyire derült, leszámítva a hegyek fölötti felhő-képződményt, vagy csak igen tetemes magasságban van szürke felhő fátyollal borítva. Nem ritka dolog, hogy az Adria éjszaki részeiben a Bóra tombol, míg a déli partokon a Scirocco fúj. Ha az Adriai tengeren alacsony a légnyomás, míg Közép-Európa fölött emelkedőben van s ezzel egyidejűleg az éjszak-nyugoti és éjszaki szelektől kísért hőmérsék csökken: akkor a Bóra kitörésére ez a kedvező idő az adriai partokon; úgyszintén, ha a tengerről nyugot vagy dél-nyugot felől légsúlymérői minimum közeleg. Mivel az adriai tengerpart mögötti szárazföld hideg hegyes vidék: a hideg levegő fokozott hevességgel tör elő s vízzuhataghoz hasonlóan zúdúl a meleg tengerre alá. De, mivel e közben fölmelegszik, épúgy, mint a Főhn, nem hűti le a tengerpartot annyira, mint akkor tenné, ha a belföldet a tengerparttól valamely lapályos földrész választaná el; ellenben annál nagyobb szárazságot hoz.

Némely részein a partvidéknek, a hol a Karsztról alá fúvó száraz szelek a téli félévben igen gyakoriak, átlag véve igen nagy a levegő viszonylagos szárazsága, bizonynyal a legnagyobb, melylyel Ausztriában és Magyarországon találkozunk. De, mivel a levegő nyáron is meglehetősen száraz: a viszonylagos nedvesség évi átlaga is meglehetősen alacsony az adriai partokon s az éghajlat száraznak mondható. Triesztben az évi átlag 68 százalék (január 74, július 62), Lesinán 66 (november 71, július 61), tehát sokkal alacsonyabb, mint Bécsben és Budapesten (72 és 71 százalék), nem is szólva a monarchia egyéb éjszaki és nyugoti helyeiről. Az Adriai tenger éjszaki és keleti partjainak levegőbeli szárazságát az uralkodó szárazföldi szelek okozzák, ezeket pedig az az ellentétesség, mely a hűvös szárazföld és a meleg tenger hőmérséklete között mutatkozik. A Karszt fennsíkjáról leáramló hűvös levegő itt a túlnyomó, mely a meleg partszegélyről elűzi a tenger nedves levegőjét. A levegő nedvességének oly szélsőséges és gyakori változásai, mint Adria-melléki egyes pártvidékeinken, alig találhatók másutt a monarchiában.

Monday, 28 November 2022