[64] Az emberi erőforrások minisztere az Alkotmánybíróság megkeresésére kifejtette, hogy a minisztérium szerint is indokolt volna a jogosultság megállapításakor a több gyermek révén szerzett juttatások időtartama egybeszámíthatóságának lehetővé tétele. [65] Az Alkotmánybíróság rámutat: a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésére azért került sor, hogy az állam az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítve, a XVI. cikk (3) bekezdése szerinti gondoskodási kötelezettséget külön is elismerje azokban az esetekben, amikor a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket hosszú időn keresztül ápoló szülők nem, vagy csak korlátozott mértékben végeznek keresőtevékenységet, ami miatt az öregségi nyugdíjuk mértéke is számottevően alacsonyabbá válik. Ezen jogalkotói céllal összefüggésben nyilvánvalóan észszerűtlennek, és ekként az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétesen önkényesnek tekinthető az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek ápolására fordított időtartam egybeszámítását akkor, ha ennek eredményeként a szülő legalább 20 éven keresztül ápolta saját háztartásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeit, és ennek következtében legalább 20 éven át szenvedett el jövedelemkiesést.
Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése a házasság intézménye és a család védelmének állami kötelezettségét fogalmazza meg, míg az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése szintén az államot terhelő alkotmányos kötelezettségként írja elő a családok, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők külön intézkedésekkel történő védelmét {lásd: 3082/2018. 5. ) AB végzés, Indokolás [20]}. Az indítvány ezért ebben az elemében nem teljesíti az Abtv. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményt. [26] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem követelményének csak részben felel meg. Az indítvány az Alaptörvény II. cikke és XVI. cikk (1) bekezdése sérelmével összefüggésben alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmaz, ekként az alkotmányjogi panasz ebben az elemében nem felel meg az Abtv. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti követelménynek. [27] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be.
Mekkora a CSED összege? Mértéke a naptári napi alap 70%-a ( 42. § (1) a) pont), illetve a naptári napi jövedelem 70%-a ( 42. § (1) b) pont Az így megállapított összeg SZJA köteles bruttó összeg, melyből az adókedvezmények igénybe vehetőek. A CSED után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. Figyelem! A CSED mellett keresőtevékenység nem folytatható. (Ha a CSED-re való jogosultság az álláskeresési támogatásban részesülő személynek kerül megállapításra, a CSED összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, DE a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét! ) A CSED is kérelemre indul, tehát nem automatikusan. A kérelmet az alábbi módokon kell benyújtani a biztosított a foglalkoztatójánál ( a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. ) Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató pedig (illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton) Fontos!
[40] A szabályozásban rejlő megkülönböztetés ugyanakkor nem tekinthető észszerűtlen, önkényes különbségtételnek, hiszen a jogalkotó egyértelműen meghatározta, hogy milyen szempontok alapján nevesített egyes ellátásokat az Szt. §-ában, és az egyes, az indítványozó3. által kifogásolt ellátások miért nem kerültek figyelembevételre a tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság meghatározása során. Ennek megfelelően a szabályozás ebben az elemében nem tekinthető önkényesnek, és összhangban áll az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményekkel. [41] 4. Az Alkotmánybíróság ezt követően a szabályozás azon elemét vizsgálta meg, amely kizárólag az Szt. §-ában nevesített ellátások tényleges igénybevétele esetén teszi lehetővé a tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság megállapíthatóságát. Az indítványozó1. érvelése szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek születési, illetőleg halálozási időpontjától függően lehetséges, hogy egyes, a gyermeküket saját háztartásukban húsz évet meghaladó ideig ápoló szülők saját magatartásuktól teljesen függetlenül, kizárólag a jogszabályok hatálybalépésének időpontjára visszavezethető ok miatt semmilyen módon nem tudnak eleget tenni az ellátásra való jogosultság törvényi feltételeinek, ugyanis egyes esetekben még nem létezett az az ellátás, mely a tartós ápolást végzők időskori támogatása megállapíthatóságának megkerülhetetlen előfeltétele.