2013. 07. 11. Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A horvátok mindig is Európához tartoztak, a balkáni identitást a mai napig tagadják. Az 1991 óta független ország ezzel új mérföldkőhöz érkezett: egyszerre kell megőriznie nehezen megszerzett nemzeti szuverenitását és képviselnie érdekeit az Európai Unióban. Déli szomszédunk területe és népessége körülbelül fele hazánkénak, viszont a szigetek nélkül közel 1730 km tengerparttal rendelkező ország kiemelt jelentősége nem vitatható el, amikor turizmusról, gasztronómiáról vagy színes kulturális hagyományokról beszélünk. Horvátország 22 éve döntött úgy, hogy kiválik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Míg Szlovénia esetében a kiszakadás szinte fegyveres konfliktus nélkül történt, addig Horvátország több mint öt évig véres háborút vívott a nemzeti függetlenségét veszélyeztető Szerbiával. A háború lezárását követően déli szomszédunk egyszerre koncentrált az újjáépítésre és az Európához való csatlakozásra.
Ez érzékenyen érinti azokat, akik eddig is az Adriára jártak nyaralni, vagy a horvátokkal kereskedtek. A határok megerősítésére jelentős uniós támogatás vehető majd igénybe. Az adriai tengerpart várhatóan hatalmas fellendülés előtt áll. Komoly beruházások, projektek indulnak a turizmus fejlesztése, az egészségmegőrzés és a wellness területén. Az ingatlanok iránti kereslet sem fog csökkenni: folyamatban van az úgynevezett. legalizációs eljárás, amely során az addig törvénytelennek ítélt tulajdonszerzéseket és építkezéseket a horvát hatóságok jóváhagyják. A Magyarország és Horvátország közötti hagyományosan jó kapcsolat még erősebb lesz: fokozatosan leépítenek minden jogi és bürokratikus korlátot, amely eddig a közös gazdasági kapcsolatokat nehezítette.
A Horvátország felé támasztott uniós követelmények egyrészt ugyanazok voltak, mint más tagjelölt országok esetében(maastrichti kritériumok, demokratikus jogállam, az emberi jogok és különösen a nemzeti kisebbségek védelme stb. ), másrészt speciális feltételként jelent meg a Szlovéniával való területi viták rendezése, valamint a háborús bűnösök kézre kerítése és nemzetközi felelősségre vonása. A hosszú, közel tízéves tárgyalási folyamat végén 2011. december 9-én Jadranka Kosor (HDZ) horvát kormányfő aláírta Brüsszelben a csatlakozási szerződést. A kormányváltást követően az új miniszterelnök, Zoran Milanovic (SDP) nagyon erőteljes kampányt kezdett az unióhoz való csatlakozás mellett. Milanovic közéleti pályafutását a külügyminisztériumban kezdte, majd 1996 és 1999 között a brüsszeli NATO- és EU-misszió tanácsadója volt. Híressé vált mondása, a "Tito jobb volt, mint Tudjman" (a horvát jobboldal egykori köztársasági elnöke) nemcsak borzolta a horvát közvéleményt, hanem egyben nosztalgiával is fordult az állampárti idők felé, amikor még működtek a gyárak, és mindenkinek volt munkáanovic tehát az a horvát politikus, aki egyszerre elkötelezett az erőteljesen nacionalista horvát baloldaliság és az Európai Unió érdekeinek a képviseletében.
Csehország mint az Európai Unió (EU) soros elnöke, fontos szerepet játszik schengeni csatlakozásunk kérdésében – szögezte le Plenkovic, aki rövid látogatást tett Csehországban. A jövő héten dől el A Plenkovic vezette horvát kormány két stratégiai célt tűzött maga elé: Horvátország belépését a schengeni térségbe és az euró bevezetését. Ez utóbbi kérdésben már megszületett a döntés, és Horvátország januártól tagja lesz az euróövezetnek. A döntést formálisan az EU tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg a cseh elnökség alatti legközelebbi ülésükön, a jövő héten. Petr Fiala és Andrej Plenkovic tárgyalásokat folytatott továbbá a cseh–horvát energetikai együttműködésről, és véleményt cserélt az ukrajnai háborúról is. Fiala újságíróknak azt mondta: a cseh energetikai cégek szeretnének több kőolajat kapni az Adria-vezetéken keresztül, hogy Prága mihamarabb kiszabadulhasson az orosz kőolajtól való függőségből. A kormányfő hangsúlyozta: Prága ezen a téren hosszú távú együttműködésre törekszik Zágrábbal.
Csehország támogatja Horvátország azon törekvését, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez. Az Európai Bizottság jelentése szerint Horvátország mind a nyolc területen teljesítette az ehhez szükséges elvárásokat. Csehország azt szeretné, ha Horvátország már idén tagja lehetne az áruk és az emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezetnek – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel. Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy még európai uniós elnöksége idején megszülethessen a döntés Horvátország Schengen-övezeti tagságáról – mondta Fiala sajtóértekezletén. Szerinte Horvátország a csatlakozás minden feltételét teljesítette már. A horvát miniszterelnök kijelentette: kormányának célja, hogy Horvátország 2023 januárjától tagja lehessen a schengeni térségnek. Az Európai Bizottság jelentése szerint Horvátország mind a nyolc területen teljesítette az elvárásokat, két területen, a határok ellenőrzése és a migráció terén pedig megalkotta a megkövetelt ellenőrzési mechanizmusokat – fejtette ki a horvát kormányfő.
A miniszterelnök tevékenysége döntően befolyásolta a 2012. január 22-én lezajlott országos referendum érvényességét és eredményességét: az "Egyetért-e Ön azzal, hogy Horvátország az Európai Unió tagjává váljon? " kérdésre a horvát választópolgárok 43, 2 százaléka válaszolt, és a válaszadók 66, 27 százaléka voksolt igennel. A feltűnően alacsony részvételi arány egyszersmind kifejezi a horvát nemzet ellenállását az Európai Unióval szemben. Területi szempontból azt mondhatjuk, hogy a magyar határhoz közelebb eső Szlavónia és a távoli Dalmácia az a két országrész, ahol az euroszkeptikusok nagy része él. A szlovén határ melletti területek, Zágráb és környéke, valamint Isztria és a Kvarner inkább támogatta az uniós csatlakozást. Horvátország uniós tagságával járó legfontosabb következmény, hogy Magyarország és Horvátország között megszűnt a vámellenőrzés, csak az úti okmányok vizsgálata maradt meg. Ugyanakkor Szerbia és Bosznia-Hercegovina felé szigorításokat vezetnek be: csak vízummal léphetnek be Horvátországba a szerbek és a bosnyákok.