A portrékhoz rendelve találhatóak a hírességek kézjegyei. A portrékat Bács-Kiskun megye határvonala köti össze, amelyben egy pont jelöli Kecskemét földrajzi helyét. Az emlékérmék technikai paramétereikben is különlegesnek számítanak, a 42 mm-es átmérő most először kerül az MNB emlékérme-kibocsátási palettájába. Emellett harmadik oldalukat a Magyarország megyéi, megyeszékhelyei szélfelirat díszíti, amely egymástól kötőjellel elválasztva, kétszer ismétlődik a finomrecéken. A 15 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 40 gramm. A 3000 forintos címletű színesfém változat réz (90 százalék) és cink (10 százalék) ötvözetéből készült, súlya 29, 50 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 7 000, míg a színesfém változatból patinázott kivitelben 10 000 darab készíthető. Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Bács-Kiskun megye, Kecskemét ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg október 3-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt.
Bács-Kiskun megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyében 2022 elején 22 város (közülük Kecskemét és Baja megyei jogú város) és 97 község (közülük 9 nagyközség) volt. VárosokSzerkesztés Bács-Kiskun megye városai Település Járás 1. 110 687 2. 34 495 3. 29 306 4. 27 017 5. 15 280 6. 13 746 7. 12 064 8. 10 843 9. Lajosmizse 11 317 10. Kecel 8 376 11. 8 280 12. 8 191 13. Soltvadkert 7 259 14. Kerekegyháza 6 563 15. 6 379 16. Solt 6 102 17. Szabadszállás 6 083 18. Izsák 5 515 19. Mélykút 4 686 20. Tompa 4 286 21. Dunavecse 3 806 22.
Mivel a szabad beköltözést nem gátolták, a szövetséges városok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) lélekszáma növekedett. A mezővárosok az elnéptelenedett falvak határait intenzív állattartással hasznosították. A 15 éves háború (1591–1606) hadszíntérré, felvonulási területté változtatta az Alföldet. A törökökkel szövetséges krími tatárok a kiskun településeket olykor évtizedekre, nemegyszer örökre elpusztították. A felszabadító háborúktól is ez a terület szenvedett a legtöbbet. Buda visszafoglalása után a volt hódoltsági területeken a magyar rendi viszonyok váltak uralkodóvá. A szerbek (korabeli nevükön a rácok) ebben az időben a Bácska északi részén már nagy számban éltek. 1691-ben kiváltságok nyújtásával fogadta be őket I. Lipót, és Cernojevic ipeki pátriárka vezetése alatt Bács vármegye elnéptelenedett területén is megtelepedtek. A Rákóczi-szabadságharc leverése megnyitotta az utat a Habsburgok berendezkedéséhez. A Duna-Tisza köze, akárcsak a többi alföldi terület, népességében megfogyatkozott; voltak megyék ahol mindössze párszáz embert találtak.
Az egyesület célja a belvízcsatornák elzárásaival a talajvízszint emelése és a meglévő természetes vagy mesterséges tározók feltöltése, időszakos vízborítások létrehozása és a kiszárítás folyamatának megállítása. Az egyesület évek óta végez kísérleteket a vízmegtartással és hatásaival kapcsolatban. Ezek egyike a zöldtömegmérés kaszálókon, betakarítás előtt. Száraz területen ez 0, 2 kg/m². Ugyanezt összehasonlítva a 40 méterre lévő kontrollterületen lévővel is, ahol három héten keresztül időszakos vízborítást alkalmaztak: az eredmény az előző nyolcszorosa: 1, 6 kg/m². A vízborítást időszakos csatornaelzárással oldják meg, jelenlegi lehetőségeinkhez mérten néhány ezer forintból, főleg homokzsákokkal, jászolgátakkal. A meszes homoki erdőssztyepp-komplex ökoszisztéma szolgáltatásainak helyreállítása a Peszéri-erdőben (OAKEYLIFE) Kunpeszér A projektet a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. koordinálja, teljes magyar címe: A meszes homoki erdőssztyepp-komplex ökoszisztéma szolgáltatásainak helyreállítása a Peszéri-erdőben.